2015
máj.
20

Közbeszerzés közérthetően

korrupcioNaponta frissül a közpénzkereső.eu oldal, amelyen a közbeszerzések eredményeit teszi közzé a Korrupciókutató Központ Budapest. Az adatbázis nagy előnye, hogy többféle szempont szerint lehet keresni a közbeszerzések között, emellett a korrupciós kockázatokat is jelzik a kutatók. A 10kerkult.hu is igénybe veszi.

 

 


„A célunk az volt, hogy átláthatóbbá tegyük a közpénzek elköltését Magyarországon, és eszközt adjunk az állampolgároknak és akár az újságíróknak, kutatóknak, hogy könnyebben tudják követni az országban történő közbeszerzéseket" – mondta a közpénzkereső.eu oldalról Czibik Ágnes, a Korrupciókutató Központ Budapest elemzője az Inforádiónak. – ,,Magyarországon a Közbeszerzési Hatóság honlapján megtalálhatóak a közbeszerzések eredményei, a probléma az, hogy ezek elég nehezen kereshetőek, mi az egyszerű felhasználó számára is érthető szempontok alapján igyekeztünk kijavítani. Mi letöltjük ezeket és a mi keresőfelületünkre feltesszük, lehet szűrni, keresni a kiírója, a nyertese, szerződési összegei szerint."


Czibik Ágnes hozzátette: ,,összefoglaló, értelmezést segítő adatokat is közzéteszünk, táblázatokat, ábrákat, hogy össze lehessen vetni, hogy az adott összeg kicsinek vagy nagynak számít, hogyan változik évről évre."
,,Amellett, hogy konkrét adatokat teszünk közzé a közbeszerzések eredményeiről, a 2009-2012-es időszakra számolunk egy úgynevezett korrupciós kockázati indexet, ami nem korrupciót jelöl, hanem csak azt jelzi, hogy olyan körülmények álltak fent, ami veszélyezteti az átláthatóságot, a tisztaságot, például kevesen adtak be ajánlatot, rövid volt a határidő, ami a kiírás és a leadási határidő között eltelt. Ezek alapján összeállítottunk egy mutatót, amivel szeretnénk erre felhívni a figyelmet, hogy melyek azok a közbeszerzések, amelyek a leginkább kitettek egy korrupciós kockázatnak, érdemes lenne erre figyelni. Nem feltétlenül szándékosan történik, sokszor csak a sietség miatt írják ki úgy, hogy alig pár nap van jelentkezni" – jelezte a fejlesztés vezetője.


Szerkesztőségünk az adatbázist felhasználva Kőbánya-specifikus elemzéssel készül. Ahogy a mozifilmek elején kiírják: hamarosan…

 


Új törvény lesz

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden terjesztette a parlament elé az új közbeszerzési törvényjavaslatot, amely átveszi az új uniós irányelveket, illetve beépíti a szövegbe a hazai közbeszerzési gyakorlat korrekcióit is; a törvényjavaslat megjelent az Országgyűlés honlapján.
Az Európai Unió múlt évben elfogadott három új közbeszerzési tárgyú irányelve átfogóan reformálja meg az uniós közbeszerzési jogot. A klasszikus közbeszerzéseket szabályozó és a közszolgáltatók beszerzéseire irányadó irányelvek mellett megjelenik a koncessziós szerződéseket szabályozó irányelv. A közbeszerzési jogorvoslatokra továbbra is a régi irányelvet kell alkalmazni. Az új irányelvek a hazai szabályozás kötelező megváltozását teszik szükségessé, a közbeszerzési törvény szabályai többségét módosítani kell.
A tagállamoknál így teret kaphat az, hogy a fontos társadalmi-gazdasági célkitűzések – például az innováció, a szociális célkitűzések, a környezetvédelem – a közbeszerzési politika integráns részévé váljanak.  


Az új törvény magába foglalja a koncessziós eljárások szabályait is. Újdonság az elektronikus közbeszerzés fokozatos bevezetése, de ennek a részletszabályait a kormány rendeletben fogja megalkotni. A törvényjavaslat a jelenleginél részletesebb és egyértelműbb szabályokkal biztosítja, hogy a gazdasági szereplők által üzleti titoknak nyilvánított iratok valóban kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Az ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárás során felelősen kell ajánlatot tenniük, olyan feltételek vállalásával, amelyekkel valóban eleget tudnak tenni a szerződéses kötelezettségeiknek. A jövőben nem számíthatnak arra, hogy a szerződés elnyerése érdekében tett – esetlegesen nem kellő körültekintéssel felmért – vállalásaik alól egy későbbi szerződésmódosítással megszabaduljanak.    
A törvényjavaslat nagyobb hangsúlyt fektet a közbeszerzések gondos előkészítésének megkövetelésére, és részletesebb követelményeket támaszt a becsült érték meghatározásához. A törvényjavaslat az értékelési szempontok szabályozásakor előírja, hogy az ajánlatkérők azokat az ajánlattevőket részesítsék előnyben, amelyek termékei, illetve szolgáltatásai minőségileg hozzáadott értéket képviselnek az egyébként olcsóbb, de valamilyen szempontból rosszabb termékekhez képest, vagy pedig innovatív megoldásokat tartalmaznak.
Csökkennek az ajánlattételi határidők, például a  nyílt eljárásnál 40-ről 35 napra, ez elektronikus benyújtás esetén 30 napra rövidíthető. Kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel.


A Demokratikus Koalíció tiltakozik a közbeszerzési törvény tervezett módosítása ellen, mert az ellenzéki párt szerint az legalizálná a korrupciót – mondta a DK alelnöke keddi sajtótájékoztatóján. Varju László emlékeztetett, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a legfontosabb célnak a nyilvánosságot és az átláthatóságot jelölte meg, és azt mondta, a DK szerint  a tervezett változtatások nem szolgálják ezt a két célt. A jövőben akár a legdrágább ajánlat is nyerhet a közbeszerzéseken, illetve indoklás és bírósági végzés nélkül lényegében bárkit ki lehet zárni a közbeszerzési eljárásokból – hívta fel a figyelmet kifogáait sorolva. A képviselő azt is mondta, hogy a kormány 2010 után ,,lényegében kiiktatta" a döntéshozatalból a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakembereit és saját kezelésébe vonta a közbeszerzési eljárásokat, ami miatt az Európai Bizottság figyelmeztette a kabinetet. (MTI)