2015
máj.
01

Paks II-t csodaszépnek láttatják

atomenergiaKözel háromezren vettek részt azon a lakossági fórumsorozaton, amelyet az atomerőmű kapacitásfenntartásának előkészületeiről tartottak negyven településen Paks körzetében. Az építés és üzemeltetés környezeti hatásait összegző nyilvános dokumentum nagyon jó véleménnyel van Paks II-ről, a civilek kevésbé.

 

 

 

 

Az atomerőmű építésének egyik előfeltétele a környezetvédelmi engedély megszerzése, aminek keretében az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. még 2012-ben lefolytatott egy előzetes konzultációt hazai és külföldi partnerek bevonásával. Ennek a visszajelzéseit, tapasztalatait is felhasználva készítették el a környezeti hatástanulmányt. A több mint 2200 oldalas dokumentum teljes terjedelmében nyilvános – mondta el Aszódi Attila kormánybiztos. Az építés és üzemeltetés környezeti hatásait összegző dokumentum a projekttársaság honlapján is olvasható teljes terjedelmében.

 

Minden szép és jó és kedvező


Aszódi rámutatott: ez a dokumentum képezi a környezetvédelmi engedélyezési eljárás alapját. A projekttársaság és a kormányzat úgy döntött, hogy felkeresi az atomerőművet körülvevő negyven települést és első kézből informálja a lakosságot. Elmondása szerint a fórumokon közel háromezren vettek részt, ők átfogó képet kaptak a környezeti hatástanulmányról, a projekttársaság és kormányzat képviselői megválaszolták a felmerülő kérdéséket.
A kormánybiztos jelezte: az eljárás keretében május 7-én, Pakson közmeghallgatást tartanak, ahol a környezetvédelmi hatóság szervezésében adnak tájékoztatást a projektről, annak hatásairól, majd a feltett kérdésekre válaszolnak. Ezt követően a környezetvédelmi hatósági eljárásba bejelentkezett tíz európai országban szerveznek szakértői konzultációkat és ahol igénylik, közmeghallgatást.  


A környezeti hatástanulmány részletesen bemutatja a megépítendő létesítményt mint műszaki művet, részletezi, hogy az építés és a majdani üzemeltetés milyen hatást fog gyakorolni a talajra, vízre, levegőre, élővilágra, az erőmű körüli településekre, társadalomra. Aszódi szerint a környezeti hatások nagyon korlátozottak. A működés során egyedül a Dunába kibocsátott meleg víznek lesz érdemi hatása, de ahogy ezt a hatástanulmány is alátámasztja, „az erőmű üzemeltethető úgy, hogy ezek a hatások korlátozottak és kontrollálhatóak maradjanak”, a folyó élővilága nem változik meg. A kibocsátott melegebb víz a mostani erőműhöz hasonlóan, csak valamennyivel hosszabb területen, körülbelül 11 kilométeren keresztül lesz 2,5 fokot meghaladóan érzékelhető, utána az annyira visszahűl, hogy a különbség már nem számottevő – vázolta a kormánybiztos.


Hozzátette, hogy az építés során számolni kell némi zaj- és porhatással, valamint a telephelyen körülbelül három méterrel csökkenni fog a talajvízszint, mert a munkagödrökbe beszivárgó talajvizet ki kell szivattyúzni. Az átmeneti talajvízszint-csökkenés azonban nem haladja meg a természetes okokra visszavezethető szintingadozás mértékét.
– Ezt leszámítva érdemi környezeti hatása az építkezésnek nem lesz – húzta alá.


A blokkok elkészülte, azaz a 2026 utáni időszakról Aszódi Attila azt mondta, hogy az atomerőművi blokkok a normál működésük során nem fognak érdemben kibocsátani légszennyező anyagokat. A levegőt a dízelgenerátorok időnként szükségessé váló, rövid idejű tesztelése nyomán éri kisebb terhelés, de ennek hatásai a hatástanulmányban bemutatott eredmények szerint a telephelyre korlátozódnak.

 

Hatás, ellenhatás, ellenvélemény


Bár Aszódi – érthetően – igyekszik az ártalmatlan oldaláról bemutatni a beruházást, a civil szakértők egész más véleményen vannak.
Az Energiaklub intézet Paks II-vel kapcsolatos konferenciasorozatának egyik eseményén – más témák mellett – például éppen a Dunára gyakorolt hatásról volt szó. Dr. Csányi Béla, az MTA Ökológiai Kutatóközpont hidrobiológusa ezen azt fejtegette, hogy az energiatermelés során felhasznált hűtővíz hatása a folyam élővilágára, valamint a természetes Duna élőlényeinek befolyása a technológiára kölcsönös. De a környezeti hatások reális megítéléséhez további kutatásokra lenne szükség. Ma már lehetőség van a folyam teljes keresztszelvényének, így a mélyvízi zónának a részletes vizsgálatára is. E nélkül a környezetre gyakorolt hatások nem írhatók le megfelelő módon. Vizsgálni kell, hogy Paks II belépésével, tehát egy lényegesen megnövekedett hőterheléssel milyen biológiai változások következnek be.


Az Energiaklub pakskontroll.hu néven létrehozott egy oldalt, amelyen elérhető az összes, a paksi paktumhoz köthető, kiperelt, megszerzett információ, valamint az ezekből készített elemzések, összefoglalók. Az elemzések megvizsgálják az intézményi- és jogi hátteret (hazai és nemzetközi színtéren is), pénzügyi folyamatokat, a döntéshozatali mechanizmusokat. Szó van arról is, hogy egyáltalán szükség van-e Paks II-re, milyen alternatívák jöhetnek szóba; hogy mennyibe is kerül Paks II, és milyen problémákra lehet bukkanni a beruházás során.
Az egyik tanulmányból például kiderül, hogy nincs szükség Paks II-re, mert Magyarország jövőbeni energiaigénye az új atomerőmű nélkül is maradéktalanul kielégíthető. Ennek a 4 ezer milliárdos beruházásnak a felesleges megépítése helyett hazánknak egy sokkal kedvezőbb megoldást javasol. Mindez az energiafogyasztás racionalizálásával, energiahatékonysági fejlesztésekkel, a megújuló energiaforrások nagyarányú felhasználásával és egy rugalmas, decentralizált energiarendszer kiépítésével biztonságosan elérhető.


(MTI – Energiaklub)