Tarsoly még nincs előzetesben
Vasárnapra halasztották a döntést arról, hogy előzetes letartóztatásba helyezzék-e a Quaestor-ügyben őrizetbe vetteket. Sem a rendőrség, sem az ügyészség nem késlekedett az eljárással az ügyben - közölte a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője.
A Quaestor-ügyben a rendőrök csütörtökön csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt vettek őrizetbe három embert, köztük a Quaestor-cégcsoport elnök-vezérigazgatóját, Tarsoly Csabát.
Az ügyészség indítványozta mindhárom gyanúsított előzetes letartóztatását. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője szombaton az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a védelem további bizonyítékok ismertetését kérte, ezért a nyomozási bíró a törvényes határidőn belüli időpontra, vasárnapra halasztotta a döntést. Az ügyészség a tisztességes eljárás maximális tiszteletben tartásával intézkedik, hogy a védelem a kért további adatokat is megkapja - közölte.
Sem a rendőrség, sem az ügyészség nem késlekedett az eljárással a Quaestor-ügyben - közölte a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője szombaton az MTI-vel. Fazekas Géza azt írta: a megalapozott gyanú közlése után huszonnégy óra alatt harminc ingatlant, több mint harminc cég tulajdonrészét és több nagy értékű ingóságot foglalt le a rendőrség.
Fazekas Géza arra reagált, hogy a Quaestor-ügy károsultjai pénteken nyílt levélben fordultak a legfőbb ügyészhez. A károsultak egyebek mellett azt kérdezték Polt Pétertől: a jogszabályok szerinte adtak-e lehetőséget az ügyészségnek, hogy a Quaestor-vagyon zár alá vételéről már korábban, akár a rendőrségi nyomozástól függetlenül intézkedjen.
A Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője felidézte, hogy a Quaestor-ügyben a jegybank március 10-ei feljelentése nyomán másnap a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást rendelt el, a nemzeti bank pedig felügyeleti biztost rendelt a céghez. A nyomozás kezdettől a Fővárosi Főügyészség fokozott felügyelete mellett zajlik - tette hozzá, megjegyezve, hogy a Legfőbb Ügyészség rendelkezése alapján az ügyészség kiemelt ügyként kezeli a brókerügyeket.
Fazekas Géza hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatóság már a nyomozás elrendelését követő napon házkutatást tartott a cégnél, ahol nagy mennyiségű iratot és elektronikus adathordozót foglalt le. Kiemelte, hogy a rendőröknek - egyebek mellett - mintegy százötven cég számláját kellett átvizsgálniuk a vagyon elleni bűncselekmény megalapozott gyanújának tisztázásához.
,,Az összehangolt rendőri és ügyészi munkának köszönhetően az ilyen bonyolultságú gazdasági büntetőügyeknél messze gyorsabban, mind a Buda-Cash, mind a Quaestor esetében két héten belül sikerült a büntető jogszabályok által megkívánt törvényes bizonyítékok alapján a gyanúsításokat közölni és a szükséges kényszerintézkedéseket" megtenni - írta a sajtószóvivő.
Arra is kitért, hogy a jogszabályok sem a nyomozást folytató rendőrségnek, sem az ügyészségnek nem teszik lehetővé a megalapozott gyanú közlése előtt az üggyel kapcsolatba hozható emberek vagyonának zárolását. A megalapozott gyanú soron kívüli közlése után ugyanakkor azonnal megkezdte a nyomozó hatóság - a Buda-Cash-ügyhöz hasonlóan - a vagyon biztosításához kapcsolódó intézkedéseket. Mindez ,,már egy nap alatt is jelentős eredményt hozott": harminc ingatlant, több mint harminc cég tulajdonrészét és számos nagy értékű ingóságot foglalt le huszonnégy óra alatt a rendőrség - ismertette. A szóvivő megjegyezte: a cégek tulajdonosi struktúrájának átalakítása érdekében tett lépéseket a megalapozott gyanút alátámasztó körülményként értékelték.
Fazekas Géza a közleményt azzal zárta: az ügyészség a nyomozás-felügyeleti tevékenységét teljes mértékben a jogszabályoknak és a szakmai előírásoknak megfelelően alkalmazta, és időben teljesítette ebből fakadó kötelezettségeit.
A DK a parlament nemzetbiztonsági bizottságának rendkívüli összehívását kezdeményezi a legfőbb ügyész szerepének tisztázására a Quaestor-ügyben, egyúttal követeli Polt Péter azonnali nemzetbiztonsági átvilágítását.
Vadai Ágnes, a DK politikusa, független országgyűlési képviselő az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: a ,,fideszes brókerbotránnyal" kapcsolatban megkerülhetetlen Orbán Viktor miniszterelnök felelőssége, de nem indokolható a vádhatóság kivárása sem.
A Blikk előző napi cikkére utalva azt írta: miután napvilágot látott, hogy a Quaestor cégcsoport őrizetbe vett elnök-vezérigazgatójának, Tarsoly Csabának a titkára ,,szoros kapcsolatban áll" Polt Péter lányával, ,,felmerül a gyanú, hogy az ügyészség késedelmes intézkedése mögött összefonódás húzódhat meg".
A DK politikusa szerint a Polt Péter vezette hatóság elfogult lehet a vizsgálat során a gyanúsított ,,fideszes bróker" javára, mindez pedig felveti annak lehetőségét, hogy Polt Péter nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet a Legfőbb Ügyészség élén.
És, hogy legyen még két csavar a történetben: parlamenti belépője volt Tarsoly Csaba Quaestor-vezérnek – tudta meg az Index. A brókerbotrányban érintett nagyvállalkozó 2013 áprilisában kapta meg a belépőt a Miniszterelnökségtől.
A brókerbotrányok kapcsán különös mellékszálra bukkant a Népszava. Erdő Péter bíboros, prímás 2007-es bejelentése szerint Tarsoly Csabával, és az általa vezetett Questorral közösen létrehozta a Prímási Borrendet, és megalapították Vinum Primatis Zrt-t, mely az azonos márkajelzésű borok forgalmazását tűzte ki célul. A cég ellen 2010-ben fizetésképtelenség miatt felszámolási eljárás indult. Jogutódja – ebben már nincs benne a Questor - is végelszámolás alatt áll, boraikat ennek ellenére kínálja a budapesti Bazilika.
(fotó: MTI)
