2015
jan.
27

Mindenki elől eldugott szerződések

atomenergiaÚgy tűnik, a magyar kormány számára is kínos azoknak a megállapodásoknak a tartalma, amelyeket az oroszokkal kötöttek a paksi bővítésről. Orbánék nem csak a közvélemény, hanem az Európai Bizottság előtt is titkolják a szerződéseket.

 

 


A paksi bővítéssel kapcsolatos orosz-magyar megvalósítási megállapodások aláírás után Jávor Benedek EP-képviselő levélben fordult Margarethe Vestagerhez, az Európai Bizottság versenyügyi biztosához, azt tudakolva, hogy a beruházás ügyében tiltott állami támogatás miatt zajló uniós vizsgálat lezárulta előtt indokolt volt-e újabb szerződést kötni az oroszokkal. Mint emlékezetes, a magyar kormány az aláírás napján azt állította: előzetesen minden szükséges egyeztetést lefolytatott az EU-val. Ehhez képest Margarethe Vestager válaszleveléből az derül ki, hogy a Bizottság nem adott előzetes hozzájárulást a szerződések megkötéséhez, és tovább folytatja a tiltott állami támogatás gyanúja miatt indított eljárást.


A megvalósítási megállapodásokat is próbálta megismerni, mivel 4000 milliárd forintnyi közpénzt nem lehet titokban elkölteni, még az Orbán-kormánynak sem. A Paksi Atomerőmű Zrt. részvényeit birtokló MVM azt közölte, hogy a miniszterelnökséget vezető miniszter titkos adattá minősítette a megállapodásokat. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től (a Paks II projektcég tulajdonosától) Jávor megtudta, hogy ők nem adatkezelők, ezért nem adhatnak ki semmit. Ugyanezt állítja a miniszterelnökség is, amely a megállapodások titkosítását végezte. A Paks II. projektcég pedig azt írta, hogy a kért adatok nem közérdekűek, ezért nincs módjuk azokat átadni.


Összefoglalva: az egyik titkosítja, bár nem az övé, a másik nem adhatja oda, mert titkos, a harmadik nem adatkezelő, ezért nem tud segíteni – így rejtik el az adófizetők elől az adóbefizetéseik elköltését. Jávor Benedek az adatvédelmi hatóságvezetőjéhez fordult a szerinte jogsértő titkosítás felülvizsgálatáért, és az EP-képviselők jogállásáról szóló törvény adta felhatalmazást érve betekintést kér a ma még titkos papírokba, és az Európai Parlamentben is további erőfeszítéseket tesz a tervezett bővítés hátterének tisztázásáért: az évszázad legnagyobb magyar beruházása nem maradhat Orbán Viktos és Vlagyimir Putyin magánügye.


(forrás: javorbenedek.hu)

 


Ó, Roszatom!
„A Roszatom egy rendkívül megbízható partner, és semmi okunk nincs arra, hogy aggódjunk. Nekem legutóbb decemberben Alekszandr Novak miniszter úr azt mondta, biztosak lehetünk abban, hogy a Roszatom minden tekintetben tartja a vállalásait" – mondta Szijjártó Péter a Világgazdaságnak a paksi bővítésnél helyzetbe hozott orosz cég kapcsán.
Viszont a Greenpeace közelmúltbeli tanulmánya egészen más képet fest a vállalatról. Ebből egy részlet:
„Évekkel ezelőtt Oroszországban hatósági végzés született arról, hogy nem megfelelőek a munkakörülmények egyes Roszatom-építkezéseken. „2010 júliusában Szosznovij Bor város ügyészsége és az orosz atomenergetikai szabályozó hatóság, a Rosztehnadzor súlyos hiányosságokat állapított meg a Leningrád 2 építkezés helyszínén uralkodó munkakörülményekben. A megállapítások között szerepeltek egyebek mellett a tűzvédelmi normák betartásának hiányosságai, továbbá a megfelelő szennyvízelvezető rendszer és a folyóvízellátás hiánya. Tekintve, hogy a Roszatom nem tett lépéseket a hiányosságok megszüntetésére, a bíróság az ügyészség indítványa alapján 2010. december 29-én az építkezés helyszínén a munkavégzés felfüggesztését rendelte el.”


 

 

Frissítve, 01. 27.  14:53

OAH: a szivárgás nem számít...

A magyarországi nukleáris létesítmények biztonsági teljesítménye jó; minden mérőszám azt mutatja, hogy megfelelnek a hazai elvárásoknak és nemzetközi összehasonlításban is megállják helyüket - mondta az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója a hatóság keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Fichtinger Gyula ismertette, az előírásoknak megfelelően működtek a hatóság által felügyelt nukleáris létesítmények, a jelentésköteles, biztonságot érintő események száma kedvezően alakult.
Tavaly 23 jelentésköteles esemény történt - 2013-ban 24, 2012-ben 32 - de ezek mindegyike skála alatti besorolást kapott a hétfokozatú Nukleáris Eseményskálán (INES). Ez elhanyagolható biztonsági súlyukat jelzi - hangsúlyozta a főigazgató.
Ilyen jelenség volt a Paksi Atomerőmű 3-as blokkján 2013-ban tapasztalt szivárgás is, amely a biztonságot nem veszélyeztette - mondta az MTI kérdésére Fichtinger Gyula. Hozzátette, hogy műszaki szempontból ugyanakkor fontos a jelenség okainak feltárása. A szivárgást megszüntették, a többi blokkon ilyent nem tapasztaltak.
Az igazgató kifejtette, hogy tavaly majdnem ötszáz biztonsági ellenőrzést hajtott végre a nukleáris hatóság, amely feladatának középpontjában az atomenergia alkalmazásának biztonsága áll. Az OAH folyamatosan korszerűsíti, frissíti a biztonsági követelményeket a nemzetközi és hazai tapasztalatok figyelembevételével.
Az elmúlt év legjelentősebb eseményei között említette a főigazgató azt, hogy a hatóság november 14-én kiadta a paksi telephelyen létesítendő új atomerőművi blokkokra vonatkozó telephely vizsgálati és értékelési engedélyt. Emellett november 24-én engedélyt adott az erőmű kettes blokkja üzemidőejének hosszabbítására. A 3. blokk engedélye 2016 végéig hatályos, így az engedélykérelmet idén novemberig be kell nyújtani.


2014 júliusától az OAH felügyeli a radioaktív hulladékok biztonságos kezelését és elhelyezését. Az átvétel zökkenőmentesen megtörtént - számolt be Hullán Szabolcs főigazgató- helyettes. Kiemelt eseményként említette azt is, hogy a Paksi Atomerőmű egyik szervízmedencéjében, 2003-ban megsérült 30 fűtőanyag kazetta sorsa is megnyugtatóan rendeződött azzal, hogy visszaszállították Oroszországba.
Az OAH vezetői elmondták, hogy 2015 májusában a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség több mint húszfős nemzetközi szakértőgárdája végez felülvizsgálatot a magyar nukleáris hatóságnál, hogy annak gyakorlatait a nemzetközi elvárásokkal és gyakorlattal összevesse. Lényeges feladat az új atomerőművi blokk építésére való további felkészülés, amelynek fontos része a létszámnövelés és a képzés. (MTI)