Nem vált be a közmunka
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden publikálta az egyes tagállamok régióira vonatkozó munkanélküliségi statisztikákat. Magyarországon Budapesten és a Dunántúlon jelentős javulás figyelhető meg, az ország egyes keleti régióiban ugyanakkor az eleve magasabb mutatókhoz képest is romlás látható.
Kedden publikálta az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat az egyes tagállamok régióira vonatkozó 2013-as munkanélküliségi adatait.
Magyarországon 2013-ban 2012-höz képest az EU statisztikai hivatal szerint 10,9-ről 10,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. Közép-Magyarországon a mutató 9,2 százalékról 8,7 százalékra esett, hasonló csökkenés volt megfigyelhető még Közép-Dunántúlon is (9,8-ról 8,8 százalékra). A Nyugat-Dunántúlon ugyanakkor 7,4 százalékról 7,8 százalékra nőtt a mutató, Dél-Dunántúlon viszont 12-ről 9,1 százalékra csökkent a ráta.
Bár Alföld és Észak összességét tekintve javulás látható, 13,5-ről 12,9 százalékra csökkent a ráta, ám Dél-, Észak-Alföldön romlás tapasztalható. Előbbi régióban 10,5-ről 11,3 százalékra ugrott a ráta, utóbbiban pedig 13,9-ről 14,4 százalékra emelkedett. Észak-Magyarországon azonban az igen durva 16,6 százalékról 12,9-re csökkent a mutató.
Az ország munkanélküliségi ráta – és gazdasági fejlettség – szempontjából történő kettészakadása nem újkeletű, ám az adatok azt mutatják, hogy a kormány munkaerőpiacot élénkítő programjai – például a közmunka, vagy a munkahelyvédelmi akcióterv (piaci munkahelyek ugyanis mindeközben nem igazán teremtődnek) – egyes régiókban az uniós statisztika szerint nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az ország munkanélküliség szempontjából legjobban, illetve legrosszabbul álló régiója között majdnem kétszeres a különbség, úgy fest, hogy a 11-14 százalékos munkanélküliséget produkáló régiókban más megoldásokkal is kell próbálkozni az állástalanok számának csökkentése érdekében.
(forrás: hvg.hu)
Csúcson
Április 11-én a központi költségvetés bruttó adóssága az előzetes adatok alapján 24 487,4 milliárd forintot tett ki, ami 2488,8 milliárd forintos növekedést jelent a 2013. év végi adóssághoz, és így az előzetes számítások alapján a GDP 82,9 %-át tette ki – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) keddi jelentésében
Idén február 21-én a központi költségvetés adóssága még csak 22 934,8 milliárd forintot tett ki, miközben a januárban beállított 22 844,2 milliárd forintos érték is már történelmi rekord volt.
A mostani növekmény egyrészt tartalmazza az önkormányzatoktól idén átvállalt adósságot is, amely ugyan növeli a központi költségvetés adósságát, ugyanakkor nem érinti az államháztartás teljes adósságát – írja az államadósság-kezelő, másrészt az adósságot ideiglenesen növeli a március végén kibocsátott 3 milliárd USD összegű devizakötvény, amely a júliusi és a novemberi devizalejáratokat finanszírozza, így éves szinten nem emeli az adósságot. (hvg.hu)
