2013
jan.
28

IMF–EB-ukáz: új irány lenne jó

kormanyules mtiAz IMF és az Európai Bizottság szokásos éves értékelő látogatása után kritikus véleményt fogalmaztak meg. Figyelmeztették a kormányt, hogy hosszú távon fenntarthatatlan az általa követett gazdaságpolitika. A szaktárca szerint minden rendben van.


Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőivel és az Európai Központi Bank (EKB) megfigyelőivel kiegészülve, azért jártak Magyarországon, hogy a 2008 és 2010 között Magyarországnak nyújtott támogatás szokásos felügyeleti eljárása keretében áttekintsék a legfrissebb fejleményeket. Diplomatikusan figyelmezették a magyar kormányt, hogy rossz gazdaságpolitika irányt követ.


„Az IMF szerint új gazdaságpolitikai irányra van szükség Magyarországon a fenntartható költségvetési konszolidációhoz, a növekedés és a bizalom elősegítéséhez, a pénzügyi szektor rendbetételéhez és a strukturális reformok végrehajtásához”– közölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi látogatását végző delegációja hétfőn kiadott közleményében.
A delegáció közlése szerint a 2012. évi 1,5 százalékos visszaesés után 2013-ban várhatóan stagnál a magyar bruttó hazai össztermék. „A magyar gazdaság gyenge teljesítménye részben strukturális okokra vezethető vissza, de egyes gazdaságpolitikai intézkedések is hátráltatják a kilábalást” – szögezi le a közlemény. Hozzáteszik, hogy „a jelenleg kialakult kedvező külpiaci helyzet jó alkalom arra, hogy a magyar hatóságok végrehajtsák a szükséges korrekciós intézkedéseket.”


A jelenleg érvényben lévő gazdaságpolitikát kivetítve a delegáció szerint a következő években várhatóan nő az államháztartási hiány. Az IMF 2013-ban 3,25 százalékos GDP-arányos hiányt vár, és a következő években is 3 százalék feletti deficitre számít. Az Európai Bizottság január 16. és 28. között Magyarországon járt küldöttsége azt javasolja, hogy Magyarország folytassa a pénzügyi konszolidációt, de fordítson nagyobb figyelmet a növekedési potenciál erősítésére – tudatta a brüsszeli testület hétfői közleményében.
A küldöttség üdvözölte a fiskális kiigazításban eddig elért eredményeket és a kormány elkötelezettségét az erőfeszítések folytatására annak érdekében, hogy az államháztartási hiányt jóval a bruttó hazai termék 3 százaléka alatt tartsa. Ezzel együtt a delegáció azt is szorgalmazta, hogy a kormány a költségvetési intézkedések minőségére is fordítson figyelmet, hogy biztosítható legyen a túlzott hiány korrekciójának fenntarthatósága. A testület rámutat, hogy idén és jövőre „a számottevő külső finanszírozási igény miatt" mind a strukturális reformok határozott folytatása, mind a gazdaságpolitika intézményrendszerének stabilitása és hitelessége fontos szerepet játszik majd.


A közlemény azt is tudatja, hogy a küldöttség aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország növekedési potenciálja elmarad a térség országai mögött. A delegáció éppen ezért arra ösztönözte a kormányt, hogy gondolja újra a bevételek növelését célzó közelmúltbeli intézkedéseit, a többi között az ágazati különadókat is, amelyek „valószínűleg ártanak az üzleti bizalomnak, a növekedésnek és a foglalkozatásnak, nemcsak rövid távon, hanem még inkább közép- és hosszú távon is". A közlemény szerint a küldöttség azt is fontosnak tartaná, hogy javuljanak a bankok működési feltételei, és ezáltal élénküljön a hitelezés, illetve erősödjön a „nagyon hiányzó" beruházási dinamizmus.


A bizottság delegációja magyarországi tartózkodása idején mindemellett a strukturális reformok alakulásáról is tárgyalt, ahogyan annak lehetőségéről is, hogy hogyan lehetne ösztönözni a további növekedésbarát változásokat, különösen a pénzügyi szabályozás, az adópolitika, a tömegközlekedés, illetve a munkaerő- és termékpiacok területén.


Az IMF és az Európai Bizottság 2011-es és 2012-es prognózisaihoz képest jelentősen kedvezőbb tényleges helyzetben volt a magyar államháztartás: 2011-ben szufficittel zárt, míg 2012-ben az előzetes adatok alapján valószínűsíthető, hogy az uniós módszertan szerinti (eredményszemléletű) GDP-arányos hiány a kormányzati célnak megfelelően, érdemben 3 százalék alatt teljesült. A Kormány által megtett lépések nem egyszeri jellegűek (vagyis nem csak egy-egy év gazdálkodását stabilizálják), hanem hosszú távon biztosítják az állami pénzügyek fenntarthatóságát. A hiány 3 százalék alatt tartása folytatódik, mivel Magyarország elkötelezett a túlzottdeficit-eljárás idei lezárása mellett.” – közölte mintegy reakcióként a gazdasági tárca.


(MTI)