Nyugdíjra szükség van. De jó megoldás-e a nyugdíjbiztosítás?
Egyre többet halljuk azt, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható. Ez nem jelenti azt, hogy egyszerre meg fog szűnni a teljes intézmény, de az egy valószínű jövőkép, hogy a nyugdíj egyre kevésbé fogja majd fedezni egy méltóságos élet költségeit az idő előrehaladtával.
Ennek az oka elsősorban nem a napi politikában keresendő, hanem a demográfiai változásokban: Magyarország lakossága gyorsan csökken és valószínűtlen, hogy ez a közeljövőben változna. 1980-hoz képest az országból több mint 900 000 ember tűnt el: ennek fő okai az alacsony számú gyermekvállalás és a kivándorlás.
Mikor és kinek éri meg a nyugdíjbiztosítás?
A nyugdíjbiztosítás azoknak ajánlott, akik nem elégednek meg az állami nyugdíjukkal, hanem saját magukért is készek félretenni. A nyugdíjbiztosítások átlaghozamát kiszámolta a nyugdijbiztositas.com nevű weboldal, és egy nagy számolás után (243 különböző eszközalap ötéves átlaghozamait összevetve) arra jutottak, hogy az alacsony kockázatú befektetések évente átlagosan 2,05% hozamot, a közepes kockázatúak 5,81%-os hozamot, míg a magas kockázatúak 8,83% hozamot tudtak elérni.
Eszerint valamelyes kockázatot vállalva már az infláció (jelenleg évi 3%), sőt, akár az állampapírok hozama feletti értékek is elérhetőek.
Mitől lesz magasabb a kockázat és a hozam?
Az alacsony kockázatú portfóliókban leginkább állampapírokat találunk, így különlegesen magas hozamra ne számítsunk. A közepes kockázatú (vegyes) eszközalapokban találunk részvényeket és kötvényeket is. A magas kockázatú vagy részvényportfóliókban pedig nem nagy meglepetés: a részvények vannak többségben.
A kockázat arra utal, hogy a teljesítmények jobban váltakoznak, hullámzanak a magasabb kockázati kategóriákban, de hosszú távon általában magasabb hozamokat hoznak a befektetőknek (ti. nekünk).
Azonban a hozam nem minden: a nyugdíjbiztosítás költségei nagyon eltérhetnek különböző termékeknél és pénzintézeteknél, fontos, hogy mennyire rugalmas a befektetés, ha valamit változtatni szeretnénk, és vannak más, személyes szempontok is, amelyek miatt érdemes megpróbálni a leginkább ránk szabott ajánlatot megkeresni.
Milyen nyugdíjbiztosítás-költségekkel számolhatunk?
A TKM (Teljes Költségmutató) segítségünkre van, amikor az egyes termékeket igyekszünk összehasonlítani. A TKM egy százalékos érték, amely alapvetően az összes költséget tartalmazza: ezek változnak a különböző időtartamoktól függően is. Jellemzően 10 évre ezek magasabbak, mint 15 vagy 20 évre: a biztosítótársaságok igyekeznek jobb feltételeket biztosítani hosszabb távra.
Egyszerűen fogalmazva az alacsonyabb TKM „felhasználóbarátabb”, hiszen ezt le kell vonnunk a hozamokból, hogy megkapjuk a valós értékét annak, hogy mennyivel nő a befektetett összegünk.
Minden biztosító társaság azonos árakon dolgozik?
Nem. Nagyon nem. Abszolút nem. Óriásiak az eltérések az egyes pénzintézmények között, a 10 éves TKM 1,4% és 5,39% között változik a nyugdijbiztositas.com számításai szerint (2015 - 19 között). A különbség tehát akár évi 4%-os is lehet!
Azt azonban jegyezzük meg, hogy nem feltétlenül a legalacsonyabb TKM a legjobb megoldás számunkra. Mivel rengeteg mindent figyelembe kell venni, érdemes független szakember segítségét kérni. Függetlennek itt azt nevezzük, aki nemcsak rálát több pénzintézet termékeire, hanem közvetlenül meg is tudja kötni velük a nyugdíjbiztosításokat.
Adókedvezményre is van lehetőség?
Természetesen az állam is tud róla, hogy az ország népessége fogy, és jó eséllyel a nyugdíjrendszer sokkal rosszabb állapotban lesz a jövőben, mint ahogy most áll (pedig a helyzet jelenleg sem tökéletes).
Ezért állt elő az a helyzet, hogy évente akár 130 000 Ft-ot visszakaphatunk adójóváírásként. Olyan döntési lehetőségünk van, ha nyugdíjbiztosítást választunk, hogy a központi adószámlára vándoroljon az SZJA-nk 20%-a, vagy a nyugdíjtőkénkbe, amely utána kamatos kamattal növekszik.
A választás nem bonyolult…