Koccintottak, de inkább táncoltak

Tavaly időpont üközés miatt nem sikerült részt vennünk az első ízben megrendezett Koccintós néptánc fesztiválon. Ez évben már jelen volt a 10kekrult.hu, igaz, önhibánkon kívül kicsit késve érkeztünk, s nem láthattunk minden produkciót. Amit láttunk, az viszont kiérdemelte minden elismerésünket.

   A fesztivál fellépő csoportjai voltak: Koccintós Tánccsoport, a Tébláb Szülők Csoportja, a Pörög a Gyáli Szoknya Egyesület, Forgatós Kamara Néptáncegyüttes, az isaszegi Csatangoló táncegyüttes, a répáshutai Velká Bukovinka Szlovák nemzetiségi Néptánccsoport, Erdélyi-Molnár Klára és a Kóborzengő Zenekar.

   Répáshuta – még csak-csak ismert település, a Galga-mente sem ismeretlen, de vajon hányan tudnak Magyarbődről, vagy Őrkőről vagy Felcsíkról? Mindezt azért fontos tudni, mert oka van annak, ha egy deklaráltan a Felvidék tánckultúráját (Gömör, Galga-mente, Zemplén) bemutató fesztiválról beszélünk, hogyan keveredik ide Erdély, Csík vármegye, vagy akár a Dél-Alföld csárdása? A választ Sturcz Annától, a Koccintós tánccsoport vezetőjétől, a fesztivál szervezőjétől tudakoltuk.

   – A program szerint elsősorban a Felvidék táncait mutatják be a résztvevők. Van ennek a földrajzi behatárolásnak valami különleges oka?

   – Eredetileg Zselíz város néptáncegyüttesét hívtuk meg, s emiatt került a fókuszba a Felvidék. Csehországi vendégszereplésük egybeesett a mi rendezvényünkkel, de így sem maradtunk szlovák folklór nélkül. A Velká Bukovinka együttes Zempléni karikázója majd a Zamutovai csárdás (szintén zempléni anyag – a szerk.) és a Horehron (Garam-menti tánc – a szerk.) mellett Répáshuta szlovák hagyományaiból is ízelítőt adott. A fellépőknek szervezett fogadáson pedig a Felvidék jellegzetes ételeiből válogathatnak majd a táncosok.

  – Csak egy szót arról, hogyan keveredik ide az Őrkői legényes tánc vagy egy felcsíki koreográfia?

  – Pusztán a sokszínűség kedvéért. Ezek a táncok az együttesek legérdekesebb és legjobb táncai, kér lenne csak azért kihagyni egy gálaestből, mert nem a Felvidékről valók!

   – Mennyi idő volt a szervezésre?

   – Igazából, már tavaly nyáron tudtuk, hogy lesz egy ilyen fesztivál. A csoportunk akkor vendég együttes volt a Felvidéken, s az ötlet még ott megszületett. A tényleges egyeztetésekre így bő két hét elegendő volt.

   – Táncol, műsort vezet, afféle mindenese ennek az estének. Volt-e ideje arra, hogy kedvencet válasszon az első részben látott koreográfiák közül?

   – Hú, ez nehéz dolog, mert valóban több felé kellett figyelnem. De nagyon tetszett a répáshutai csoport műsora és a gyáli asszonyok, akik hatalmas szusszal énekelték végig a magyarbődi karikázót.  

  Sturcz Annának (fenti kép) igaza volt a más vidékekről is választott táncokkal. Hadd legyünk egy picit elfogultak, s nem vitatva a Zemplén, Gömör gyönyörűséges folklórját, mi is válasszunk egy kedvencet! A Forgatós fiú táncosai valami fantasztikus lazasággal, magától értetődő könnyedséggel és hitelességgel táncolták el az Őrkői romános koreográfiát. Ami a férfitáncokban virtuóz, humoros, kihívóan magamutogató, azt mind felvonultatták. A csapásaik pontosan ketyegtek, mint az óra, az ugrások magasak voltak, a lábtekeréseket kidolgozottan mutatták be.

  De ne higgye bárki, hogy nem vettük észre a többiek igényes színpadi megjelenését, a hiteles viseleteket, itt főleg az isaszegi asszonyok főkötőjére gondolunk, a stílusos táncolást. Itt egy percig nem volt kétséges, hogy az adott táj táncait anyanyelvi szinten adták elő. A lent hangsúlyos csárdás, a „mártogatós” valóban lent volt hangsúlyos, a fiúk majdhogy’ nem a földbe nyomták a lányokat, ahol meg kellett, úgy a frisscsárdás fenthagsúlya is egyértelmű volt, mindezek mellett a tánc együtt élt a zenével! A Kóborzengő együttes zenéjével, amely abszolút hitelesen szólalt meg, akár dél-alföldit, akár székelyföldi forgatóst vagy csárdást kellett húzni! 

  Jövőre szívesen néznénk egy egész napos fesztivált (egy pazar esti gálával és egy palatkai táncházzal), s ha ezt sikerül megszervezni – Sturcz Anna tervei szerint – az erdélyi magyarság táncainak főszereplésével, akkor nem kell jóstehetség hozzá, hogy a sikert e pillanatban borítékoljuk! Erre akár koccinthatunk is. 

Cikkünkhöz képgaléria tartozik - ITT 

fotó: 10kerkult.hu/OGY