• Örömsportolók, ha találkoznak

    Örömsportolók, ha találkoznak

    Senior atléták. Számukra már inkább öröm a versenyzés, mintsem a győzelem kényszere. Persze, sok esetben fontos az eredmény, no és ki mondaná egyértelműen, hogy nem akar győzni. Nincs ilyen. De nem ez a fő cél. A Fortuna Senior SE az idén augusztusban is megrendezte a senior atléták nemzetközi örömsportolását. Bővebben...
  • Hány féle lehet a szőnyeg?

    Hány féle lehet a szőnyeg?

    A Pesti Vigadóban rendezték meg E. Szabó Margit, Tita, kőbányai textilművész kiállítását. Az Égrenézők című tárlat darabjai a Vigadó földszintjének két hatalmas termét töltötték meg. A szeptember 6-ai megnyitót jelentős érdeklődés kísérte. Bővebben...
  • 1
  • 2
Napi kiemelt
2012
jan.
30

Népszerűbb Erdélyben, mint itthon

Írta: Oszvald György

 

juditti 016leadMeghívó. A mosolykapukon át… Író-olvasó találkozó, kötetlen beszélgetés Bódai-Soós Judit íróval. A meghívás január 27-én kora estére szólt az Újhegyi közösségi házba. Az irodalmi est ötlete annál is inkább érdekes volt, mert nincs egy hónapja, hogy az írónő mesepályázatának eredményéről, a Kárpátok kincse c. kötetről beszélgettünk.

 

   A közösségi ház oldalszárnyának termében meglehetősen halovány világítás és eléggé hűvös levegő fogadott. Ám ezek az észlelések csak később jutottak el a tudatomig. Úgy bő egy óra elteltével kezdtem érezni a térdeimen a hideget. Bizonyára nem voltam ezzel egyedül, ennek ellenére a szép számú érdeklődő mégis kitartott még egy fél óráig. (Meglepett, hogy az előkészített széksorok megteltek, sőt, akadt későn jövő is.)

   juditti 046Kanizsa József író, az irodalmi est ötletgazdája volt a moderátor. Nagy rutinnal, arányos időbeosztással, mutatta be Bódai-Soós Juditot. Életrajzából idézve a történéseket, a lényeges pontokon váltott át kérdezésre. Bevezetőként arra keresett választ, hogyan lesz a szekszárdi születésű bogyiszlói kislányból sikeres budapesti író, s miért szaladnak visszafelé a fák?

   Egy rövid részlet felolvasása után Judit a hallgatóság felé fordította a könyvet. – Ez az én ifjúsági regényem, a Visszafelé szaladó fák. Ebben a budapesti kislány, Juli, vonatra ül, s Bogyiszlóra utazik rokonlátogatásra. Azt tapasztalja, hogy kinézve a vonat ablakán, a síneket szegélyező fák a haladás irányával ellentétesen, azaz visszafelé szaladnak. Persze, minden nézőpont kérdése, s az sem lehetetlen, hogy az egyszerű fizikai jelenséget bárki is egy múltba utazásként értelmezze. De fontos elmondanom, hogy a hazautazáskor is fellép a jelenség, ugyanakkor más az érzelmi töltése. 

 

   juditti 009Ezen a ponton egy korábbi, Judittal történt beszélgetésem részlete villant be, s mivel idevág, hát megosztom önökkel. Miféle dolgok történtek a gyerekkorában, amik végül is a mesék felé fordították írói tevékenységét, nem kizárva nyilván az egyéb műfajokat? – kérdeztem az írónőt. – Mindenekelőtt, nagyon sok mesét hallgattam gyerekkoromban; anyukám mondta őket. Amikor hat évesen már tudtam olvasni, kézenfekvő volt, hogy ezeket vettem elő. Hozzáteszem, a mai napig nagyon szeretek meséket olvasni. A gyermekkori élményekhez jön még egy másféle mesehallgatás is. Sokat kértem a nagyszüleimet, meséljenek az ő gyerekkorukról érdekes mindenféléket. No, hát ezeket a valódi, életszagú történeteket is úgy hallgattam, mintha „igazi” mesék lennének. Persze, ők is beszéltek boszorkányos esetekről; nekem ez egy varázslatos világ, számukra pedig az élő, realisztikus valóság volt. Például nagyapám fokhagymával a párnája alatt halt meg, s állítólag engem, mivel úgy vélték, szemmel vertek, gyufahamus vízben fürdettek. Nem véletlen, hogy az ifjúsági regényemben egy egész fejezetet felölel a boszorkányos világ. Másfelől, az ifjúsági regényem egyik célja is az volt, hogy bemutassam azt a közeget, azt a mesevilágot, ahol én éltem, felnőttem.

 

   Kanizsa József kérdése hozott vissza az irodalmi est valóságába. – Sokat hallottunk prózai írásairól, mi van a versekkel? Ha ír, kiknek szólnak? – érdeklődött. Judit őszintén válaszolta: a gyerekversek, mert vannak ilyenek is, „kitérő kalandozások”. Ha vers, akkor inkább felnőtteknek szóló versekről beszélhetünk. „A felnőtt versek a lelkem letargikus, néha depressziós részéből jönnek elő. De ez ne vezessen félre senkit, én alapvetően pozitív beállítottságú vagyok.” – mondta nevetve Judit. Magyarázatként visszanyúlt ifjúkora emlékeihez. „Jó közösségben éltem gyerektársaimmal, ezek az élmények megjelennek az írásaimban is. A környezetem igencsak vegyes volt, mind származásra, mind vallásra nézve. Egymás mellett élt a KISZ és tanyavilág parasztsága. Mindez nem befolyásolta a kapcsolataimat.” – idézte fel emlékeit.

 

   juditti 006Az újabb téma az írói véna kialakulását feszegette. Judit őszinte „vallomásából” fény derült arra, hogy a falusi értékrendben a munka volt az első. Irodalmi érdeklődését ugyan eltűrték szülei, mégis arra ösztönözte édesanyja, hogy valami jóféle szakmája legyen! Magába fojtotta hát a „bűnös hajlamot”, de mégis a gimnáziumot, az érettségit választotta, majd egyetemre ment.

   Első verseit – két-három éves korából – az édesanyja írta le, és ő elszavalhatta ezeket a mikulás ünnepségeken. Középiskolásként is sokat írt, de a megmutatkozás kényszere csak hosszú idő után tört ki belőle. Öt évvel ezelőtt kezdett a nyilvánosság felé fordulni, első megjelenése 2007-ben volt, s azóta ontja az írásokat, melyek folyóiratokban, antológiákban jelentek meg eleddig itthon és külföldön. A szomszédos asztalon könyvek, folyóiratok halmaza hevert, Judit sorra mutatta fel ezeket, megemlítve, hogy melyikben milyen írása szerepel. Meglepő módon, nagyon sok műve romániai magyar kiadóknál jelent meg, de volt bőséggel olyan kiadvány is, magyar, amely folyamatosan közli írásait.

  

   Bódai-Soós Judit egyedi ötlete az interaktív mese. Egy adott ponton kétféle további lehetőséget vázol fel, s a gyerekek dönthetik el szavazással, melyik irányba haladjon tovább a történet. Egy másik különleges megjelenési forma az elkésett levelek sorozat. Egy hányatott sorsú levél több száz évvel a feladás után érkezik meg a címzetthez, ez adja a sorozat alapötletét, összekapcsolva a történeteket a játékos ismeretterjesztéssel. A különféle növények, állatok írnak neki levelet, bemutatva magukat ezekben.

   juditti 024Kanizsa Józsi bácsi (képünk) újra felolvasást kért Judittól, verseiből hallhattunk néhányat, majd Judit egyik verse ihlette zenét hallgattunk. Az üdítő muzsika jó alapot teremtett, hogy a tervekre terelje, szerepe szerint Kanizsa – Zala szülötte – az esti menetet. A számos érdekes ötlet között a legfontosabb, hogy aláírás előtt áll a hazai Ulpius kiadóval a Tenyérke meséi sorozat megjelenéséről szóló szerződés. Szó esett még egy érdekes műfajról is, mely keretbe foglalta az író-olvasó találkozót. (Vajon ki figyelt az érkezéskor a falba mélyesztett polcokon sorakozó kicsiny papírdobozkákra?!) Judit szívesen foglalkozik az általa küzdelmesnek nevezett műfajjal, a haiku-versekkel. (A haiku a japán költészet kedvelt versformája, három soros, rendre 5, 7, 5 morával – szótaggal – a szerk. – forrás: wikipédia)

   Judit arra kért mindenkit, válasszon emlékül egyet a maga hajtogatta dobozkákból, melyek egy-egy haikut tartalmaznak. A véletlen nekem egy elgondolkodtató versikét juttatott:

„A percre váltott

élet, röpke lét csupán,

épp egy percnyi tán.”

 

fotó: 10kerkult.hu/OGY

10ker lapfej

Kőbánya

A kraft sör hazatért Kőbányára

A kraft sör hazatért Kőbányára

2018.09.14. | Oszvald György

Kőbányán, a Maglódi úton lévő Főzdeparkban a délutáni órákban megnyílt a 4. Kraft Sörfesztivál. A hivatalos kapunyitást sajtótájékoztató előzte meg.

Művelődés

Őszrehangoló a Hotel Palace**** Hévízben

Őszrehangoló a Hotel Palace**** Hévízben

2018.09.17. | szerk

„A hotel vezetői alaposan felkészültek. Megvizsgálták az előkészületek pillanatnyi állapotát. A kiszolgáló személyzettel minden apró hibát kijavítottak, hogy a vendégek elégedettek legyenek. Itt mindennek tökéletesnek kell lennie…” – olvashatjuk Asbóth...

Budapest

Otthonra talált az ARC

Otthonra talált az ARC

2018.09.14. | szerk

Unfake! a címe az idei ARC köztéri plakátkiállításnak, amely több hónapja keresi a helyszínét, amióta a Városligetbe nem mehetett, majd egy elutasított zuglói helyszín után mégis a XIV. kerületben lelt...

Magyarország

Annyi a letéphető- és a csíkos műanyag zacskóknak

Annyi a letéphető- és a csíkos műanyag zacskóknak

2018.09.17. | Oszvald György

Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabálytervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának...

Suli

Boldog tanújévet! – tankerületi tanévnyitó Kőbányán

Boldog tanújévet! – tankerületi tanévnyitó Kőbányán

2018.09.03. | Oszvald György

A kőbányai Szent László Gimnázium Dísztermében tartotta meg tanévnyitó ünnepségét a X. és XVII. kerületet magában foglaló Kelet-Pesti Tankerületi Központ augusztus 30-án. Az eseményen a tanárok mellett megjelent Dunai Mónika...

Sport

Örömsportolók, ha találkoznak

Örömsportolók, ha találkoznak

2018.09.19. | Oszvald György

Senior atléták. Számukra már inkább öröm a versenyzés, mintsem a győzelem kényszere. Persze, sok esetben fontos az eredmény, no és ki mondaná egyértelműen, hogy nem akar győzni. Nincs ilyen. De...

Szerintem

  • Tartózkodáselemzés

    A Kőbányai Képviselő-testület április 19-ei ülésén – immár harmadik hónapja – továbbra sem született meg a várva várt kedvező döntés a Bihari utca 8/C-ben lakó, normális életet élő, senkinek nem tartozó, határozott időtartamú szerződéssel bíró bérlők ügyében. Kétségtelen, Tóth Balázs (LMP) képviselő rendületlenül igyekszik rávenni képviselő társait, hogy gondolják végig a javaslatait, s ha átmenetileg is, de döntésükkel segítsék több család hajléktalanná válásának megelőzését.

    Bővebben...

  • A hét műtárgya
  • A hét képe
  • A hét írása

 Szószék - kőbányai Szent László templom

SZTL 444

 fotó: Oszvald György

  Bori

 

freinet 2nd A 421

 

 

 fotó: Oszvald György 

Molecz Ági: Kisfiam – 2.

 

Állatkerti sétánk végén a kijáratnál, a gyerekek nagy örömére lufiárus kínálta színes csokorba kötött portékáját, Óvodáskorú kisfiam is kért egyet, egy „színűt”.

   – Milyet, kicsikém? – kérdeztem, Pirosat?

   – Nem.

   – Kéket?

   – Nem.

   – Zöldet?

   – Nem.

   – Na jó, jó – fogyott el a türelmem, de hát milyen színűt szeretnél?

   – Hát, olyat! Színűt! – és a nyomaték kedvéért dobbantott a lábával. Utoljára próbálkoztam.

   – Fehéret kérsz? A gyerek erre elpityeredett.

   – Nem érted? Színűt kérek! – és most már toporzékolt mérgében, hogy milyen értetlen vagyok.

     

Bővebben...

10ker-AD-700x100