A kőbányai kisgömböc
Egyre több és több témában érzi illetékesnek magát a kőbányai polgármester, jelenleg 31 ügykörben (30 + 1 félig-meddig új) múlnak rajta akták, sorsok, életek. Igaz, más kollégájához képest még így is visszafogott.
Nem tudni, a kőbányai közélettel, a helyi politikával foglalkozó elkötelezett vagy el nem kötelezett honpolgárok mennyire követik figyelemmel az országos történéseket – például azokat, amelyek Budapesten kívül, mondjuk Esztergomban vagy Siófokon zajlottak. Akik esetleg nem ismernék, azokat „képbe hozzuk”.
Kikészítő hadművelet
Esztergom éveken át Meggyes Tamás fideszes polgármester „uradalmának” számított, mondhatni kiskirályosat játszott. Ezt aztán az ott élők megunták, és 2010-ben helyette Tétényi Éva személyében új, tényleg független városvezetőt választottak. A Fidesz részéről be is indult a büntetőhadjárat. Egyfelől a jobboldali többségű képviselő-testület elvont minden olyan érdemi hatáskört tőle, ami például elődjét megillette – azokat bizottságokra ruházta át –, jóformán csak az aláírási jogosultságot hagyta meg nála. Másfelől az elődje és a korábbi vezetés által felhalmozott adósságokat az immár fideszes káderekkel feltöltött szolgáltató cégek és állami szervek rajta kezdték el számon kérni, így hosszú időn át – elegendő forrás hiányában – a működésképtelenség határán mozgott a város. Kilátástalan harcát a Magyar Narancs kiválóan foglalta össze, és a lapnak ő maga is elmondta, hogy nem akarna még újabb ilyen időszakot. A „kivéreztetés” bejött, Tétényi Évát egy másik fideszes polgármester váltotta 2014-ben. És hipp-hopp, azóta nincsenek esztergomi szenvedéssel kapcsolatos hírek…
Ahogy a Magyar Narancs idén májusban írta, Siófok lett az új Esztergom. A Balaton-parti településen a húsz évig „uralkodó” fideszes Balázs Árpádot a polgármesteri poszton függetlenként a korábbi városi rendőrkapitány, Lengyel Róbert váltotta 2014 őszén.
„Helyi kormánypártiak ugyan próbálják szűkíteni a városvezető mozgásterét, de azt nem olyan minősíthetetlen stílusban teszik, mint egykor esztergomi párttársaik. A konfliktus így is nyilvánvaló: a siófoki Fidesz-frakció egyik első dolga az volt, hogy Lengyel Róbertet szinte az összes jelentősebb, önálló hatáskörben hozható döntési jogkörtől megfosszák; az önkormányzat tulajdonosi jogköreit a testületre, illetve a fideszes vezetésű és többségű pénzügyi bizottságra ruházták.” – írta a MaNcs.
Csak ő, senki más
Hogy miért citáltuk ezeket? Csupán azért, hogy legyen mihez viszonyítani. Kőbányán ugyanis elképesztő központosítás zajlik: Kovács Róbert fideszes polgármester egyre több és több hatáskört szavaztat meg magának a testület többségét adó Fidesz-frakcióval, lényegében kiüresítve ezzel a bizottságokat.
A polgármesteri és bizottsági hatásköröket a mindenkori szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) rögzíti. A tavalyi önkormányzati választás után életbe léptetett SZMSZ Kovácsnak 30-féle döntési jogkört adott. Kimásoltuk, íme!
Mindeközben a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság négy, a Humánszolgáltatási Bizottság tizenegy, a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hat hatáskört kapott! Mivel a számok általában nem hazudnak, így kikövetkeztethető, hogy a bizottságok statisztaszerepre vannak kényszerítve.
Eltelt egy újabb év, és a polgármester még egy ügykör feletti őrködést vindikált magának. A november 19-i testületi ülésen egy bravúros megoldással együtt módosították az SZMSZ-t és a vagyonrendeletet, a kettőt nem lehetett különválasztani. Így, aki még az előbbivel nem is értett egyet, utóbbi miatt – ami ráadásul sürgősen határidős és tényleg közérdekű volt – kénytelen-kelletlen megszavazta (14 igen, 1 tartózkodás volt az arány). (*)
Egy-egy kevésbé érdemi hatáskört kaptak a bizottságok és a jegyző is, viszont Kovács Róbert egy jóval fajsúlyosabbat vont magához: „8. Jóváhagyja (…) a gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatát, illetve gyakorolja az azzal kapcsolatos egyetértési jogot, továbbá jóváhagyja a gazdasági társaság felügyelőbizottságának ügyrendjét.” Igaz, hogy darabszára nem változott, mert az egyik meglévő pontba tették ezt az újat, így a megfogalmazás úgy pontos, hogy 30 + 1-ben illetékes.
Ha mindezt jól dekódoljuk, akkor Kovács – mint a tulajdonos önkormányzat képviselője – közvetlenül is belenyúl(hat) például a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt, a Kőkert Kft., Szivárvány Kft., a Kőrösi Kft. életébe.
Valamennyi elfogadott módosítás szükségességét Kovács Róbert úgy indokolta, hogy „a munka hatékonyabb szervezése érdekében történik”. Mi nem vagyunk meggyőződve arról, hogy egy polgármesternek feladata lenne például a vagyonkezelő SZMSZ-ét saját kénye-kedve szerint „barkácsolni” – hiszen a „jóváhagyja” kifejezés azt jelenti, hogy csak olyat fogad el, ami neki megfelel, olyat, ami nem, azt nem, és addig szükséges toldozni, amíg neki tetszővé alakul.
Tényleg csak a rend kedvéért: az SZMSZ szerint Kovács a pedagógiai szakterülettől kezdve a jogi, a szociális és a városfejlesztési szakterületig szinte mindenben kompetens ember. Miközben, életrajza szerint, tanító-népművelői, földrajz szakos tanári és közoktatási vezetői szakképesítéssel rendelkezik.
Kellő udvariassággal kérdezzük a következőket. Egyfelől: jól van ez így? Másfelől: Kovács valóban arra kapott felhatalmazást a tavaly rá szavazó 10585 embertől – ami a kb. 70 ezres kőbányai összlakosság 15 százaléka –, hogy kvázi mindenben és mindenki helyett döntsön? Nem emlékszünk, hogy a Fidesz és az ő programjában ez lett volna.
Hogy is volt?
Nem élünk álomvilágban, nagyon is jól tudjuk, hogyan üzemel a mai magyar – urambátyám jellegű – állam. De a demokrácia attól demokrácia, hogy az ügyeket nem egyetlen személy bírálja el, hanem a testületekben – amelyben egyéni körzetből megválasztott, azaz közvetlen népi felhatalmazással és közvetett (listás) megbízással rendelkező képviselők ülnek – a tagok konszenzusos egyezségre jutnak. (Se a siófoki/esztergomi, se a kőbányai módi nem szerencsés, kedvezőbb lenne a kiegyensúlyozott hatáskör-elosztás.)
Ha egy kisebb (város) vagy nagyobb közösségben (ország) kizárólag egy emberen múlik minden, ott nem demokrácia működik, még ha alkotmány- és választójogi értelemben az is van. Azt a valamit olyasminek nevezik, hogy diktatúra. A szocializmust is ugye „népi demokráciának” nevezte a Párt, mégis a Párt országos első embere volt az atyaúristen, engedélye nélkül – kis túlzással – még a légy se zümmöghetett. Lejjebb pedig ugyanez volt a divat, csak ott a Párt kihelyezett párttitkárai voltak élet és halál urai.
Szeretnénk tisztelettel emlékeztetni azokat a kőbányai képviselőket, akiket ez ma is érint: a pártbeli „ősök” – igaz, akik azóta 180 fokos fordulatot tettek – 1989 és 1990 folyamán éppen ez ellen lázadtak fel…
A példa adott
Kíváncsiságból megnéztük egy-egy szomszéd kerület polgármesterének jogosultságait: a józsefvárosi fideszes Kocsis Máté 55, míg kispesti MSZP-s Gajda Péter 12 ügyben/témakörben illetékes döntetni. (Így Kovács Kocsishoz képest még visszafogott is.) Vagyis a VIII. kerületben kevesebb, a XIX.-ben pedig jóval több feladat jut a bizottságoknak.
Nyilván ebből nem lehet azt az általános következtetést levonni, hogy az országban és Budapesten valamennyi fideszes városvezető uralkodó kiskirályt játszik, míg minden ellenzéki városvezető önmérsékeltet mutatva irányít. De azért a „gömböc-módra” elkövetett halmozások világos jelzést adnak a felfogásokról. Ami pedig feltételezhetően a látható példából, az erősen központosított, egyszemélyi állami kormányzásból fakad…
Helyreigazítás, 2015. 12. 01.
(*) Sajnos, ennél a megjegyzésnél, a tanácskozási napirendi pontra utalva tévedtünk, egy másik napirendnél (az építményadó rendelet keretében tárgyalt, kormányhivatali kérésre történt javításnál) volt az, hogy nem lehetett szétválasztani. Csak külön módosító javaslattal, amit nem tett meg senki. Tévedésünkért elnézést kérünk. (RF)
(fotó: 10kerkult.hu/OGY)
