Mit rejtenek a szavazattároló urnák?

A Fővárosi Ítélőtábla a kőbányai 5. sz. egyéni választókerület mind a hat szavazókörében határozatban rendelte el az önkormányzati választások szavazatainak újraszámolását. Ennek idejét ma délelőtt 10 órára tűzte ki. Az aktus sajtónyilvános pontjáig a média élénk érdeklődés mellett zajlottak az események.

Az újraszámlálási procedúra előtt, a polgármesteri hivatal épülete mellett Somlyódy Csaba (MSZP kőbányai elnöke), listán mandátumot szerzett képviselő, Stemler Diána (kőbányai Momentum elnöke), a 6. sz. EVK-ban megválasztott képviselő és Huszti András Norbert (Momentum), az 5. sz. EVK – az újraszámolás előtt nyertes – ellenzéki összefogás képviselője tartott sajtótájékoztatót ¾ 10-kor.

   Somlyódy Csaba (képünk) bemutatta Stemler Dianát, majd így folytatta: „és akiért itt vagyunk és szorítunk, Huszti András Norbert, a 5. sz. egyéni választókerület (EVK) eddig nyerésre álló képviselője, s reméljük, hogy ez így is marad.”

   Megköszönte a sajtó érdeklődését, már csak azért is, mert, mint mondta, „egyrészt nagyon fontos a választások tisztaságának megőrzése, másrészt pedig az a furcsa dolog történt Kőbányán, hogy a Fővárosi Ítélőtábla helyt adott az egyik jogorvoslati kérelemnek, melynek eredményeként az 5. sz. EVK hat szavazókörében újra kell számlálni a szavazatokat.

   Nagy reményekkel nézünk ez elé, hiszen már többször megszámolt szavazólapokról van szó.”

   Az újraszámolást elrendelő határozat ITT olvasható. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a furcsaságok közé kell sorolni azt a tényt is, hogy Huszti András Norbert választási eredménye ellen K.E.M. is benyújtott egy felülvizsgálati kérelmet.

   Idézünk az Ítélőtábla 2.Pk.50.079/2019/4. sz. határozatából.

   K.E.M. kérelmező, először a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB) nyújtott be fellebezést, melyben

  „az egyéni választókerület eredményének megsemmisítését, és másodlagosan a szavazatok újraszámolását kérte az egyéni választókerületben. Előadta, hogy a 2019. október 13-án lezajlott önkormányzati választáson a 29. szavazókörben mozgóurnát igényelt. A mozgóurnás szavazás során a szavazólapon, amelyen Gerstenbrein György egyéni képviselő-jelöltre szavazott, nem volt bélyegzőlenyomat. Mellékelte a szavazásánál jelen lévő ……nyilatkozatát, aki tanúsította, hogy le nem bélyegzett szavazólapot vett át, és azon adta le szavazatát. Kifejtette, hogy a szavazáskor ott helyben elkerülte a figyelmét az a tény, hogy nincs bélyegzőlenyomat a szavazólapon, azonban másnap a televízióból értesült róla, hogy a le nem bélyegzett szavazólapokat a szavaztok összeszámlálásakor nem veszik figyelembe. Ezt követően jutott tudomására, hogy az általa megnevezett jelölt egy szavazattal veszítette el a választást, amely eredmény jogsértő a Ve. 193. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mert nem a saját hibájából szavazott érvénytelenül.”

   Az FVB ezt a fellebbezést elutasította, majd ezután K.E.M, az Ítélőtáblához nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben azt kérte, hogy „a bíróság állapítsa meg a jogszabálysértést, valamint rendelje el a szavazatok újraszámolását. Kérelme ténybeli alapjaként megismételte a fellebbezésben előadottakat, és azt, hogy a bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon történt szavazása a Ve. 193. § (1) bekezdés a) pontja alapján jogszabálysértő.”

   A jogorvoslati kérelemre Huszti András Norbert részletesen reagált, s ennek lényege, hogy „a kérelmező az ügyben nem érintett a választás eredménye elleni jogorvoslat keretében, mert a választás eredményét megállapító határozat közvetlenül nem hat ki jogaira.”

   A Fővárosi Ítélőtábla szintén részletekbe menően indokolt, s megállapította – több más dolog mellett –, hogy „a szavazatszámláló bizottság a kérelmező saját előadása szerint sem követett el olyan jogsértést a szavazólapok értékelése során, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érinthetné és amely a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat során támadható lett volna (Kúria, Kvk.VI.37.524/2018/2.).”

   Összességében pedig „A fentiek folytán a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát –a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat érdemben vizsgálva –a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.”

   Azaz, maradt a Helyi Választási Bizottság döntése, mi szerint Huszti András Norbert nyerte meg az 5. sz. EVK-t.

   E kis intermezzo után térjünk vissza a sajtótájékoztatóra. Somlyódy Csaba Stemler Diánát, a kőbányai Momentum elnökét, megválasztott képviselőt kérte fel, hogy kommentálja a történteket.

   „Magabiztosak vagyunk az eredményben, hiszen az 5. sz. EVK-ban mind a Fideszenek, mind az ellenzéknek a szavazatszámlálói minden egyes szavazókörben voltak. A jegyzőkönyvek szerint minimum háromszor meg is számolták a szavazatokat, így nem gondolom, hogy bármit találni fognak az újraszámláláson.” - hangoztatta Stemler Diána (képünk).

   Hasonló bizakodással szól az érintett Huszti András Norbert (képünk) is.

   „Megerősítem, hogy minden szavazókörben voltak fideszes és ellenzéki delegáltak, szerintem nem lesz változás, hiszen kiderült, hogy a legtöbb helyen jól számoltak a szavazatszámlálók. Szerintem ez a procedúra csak a Fidesz időhúzása. Sajnáljuk, hogy Kőbányán még nem tudott megalakulni az új testület, ellentétben a többi kerületekkel. Mi is szeretnénk minél hamarébb elkezdeni a munkát, a válaszutók képviseletét.”

   Újságírói kérdésre, hogy mi lesz, ha mégsem Huszti nyer, Somlyódy Csaba „feltéve, de nem megengedve, hiszen bíznak a sikerben” azt nyilatkozta, hogy jogtisztelő állampolgárként tudomásul veszik a döntést, és a legjobb tudásuk szerint fogják a munkájukat végezni. „Nem fogunk úgy megsértődni, mint azt a közelmúltban láttuk, hogy nem nyújtunk kezet, nem fogadjuk el a felénk nyújtott kezet.”

   Stemler Diánától azt kérdezték, mit szól ahhoz, hogy Pesterzsébeten a Momentum kiugrott az ellenzéki együttműködésből. Illetve mi a véleményük arról, hogy ha Kőbányán is a képviselői fizetésemeléssel kezdene az új testület.

   Stemler Diána elmondta, a pesterzsébeti témáról nincs információja, s nem tud mit hozzá tenni. A fizetésekről pedig azt mondta, hogy „nálunk nem lesz 20%-os emelés, ebben biztos vagyok.”

   Somlyódy Csaba arra kérte a média munkatársait, hogy a választási törvény 187.§-a alapján (2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról -a szerk.) tudósítsanak az újraszámlálásról és jelenlétükkel is biztosítsák a választás tisztaságát.

  Némi várakozás után a sajtó munkatársait – immár az átrium mögötti folyosón – dr. Szabó Krisztián, a Helyi Választási Bizottság elnöke arról tájékoztatta, mi fog történni. A kijelölt terembe behozzák a szavazólapokat tartalmazó lezárt dobozokat, megtörténik az átadás-átvétel, s tekintettel arra, hogy ez nemperes eljárás, az átadás-átvétel körülményeinek jegyzőkönyvbe vétele után az esemény tovább nem sajtónyilvános.

   Az eljárás ennek megfelelően történt, s az Ítélőtábla bírója, dr. Virág Csaba tanácsvezető bíró jegyzőkönyvbe mondta észrevételeit.

   Elsődlegesen azt vizsgálta, hozzá lehet-e férni a szavazólapokhoz az urnák fedelének felnyitása nélkül, s vajon a lezárást biztosító plombák épen maradtak-e. Jelezte, hogy a karton gyűjtőurna lezáró ragasztószalagja itt-ott összegyűrődött, de nem sérült, a tető nem nyitható fel.

   Figyelemre méltó az a megállapítása, hogy „a műanyag tartályok flexibilis oldalfalai miatt a plomba sérülése nélkül a fedél felemelhető, s a szavazólapokhoz hozzá lehet férni.” Ezt a mozzanatot be is mutatta! Majd megállapította, hogy az észrevételeket a jegyzőkönyv számára rögzítette, s megismételte dr. Szabó Krisztián percekkel korábbi tájékoztatását.

  A kép jobb szélén dr. Virág Csaba tanácsvezető bíró

   Hozzá tette, hogy az urnabontás után az átvett darabszámra megszámolják a szavazólapokat, s ezután egyenként fogják azokat értékelni. Ezután a Fővárosi Ítélőtábla a számára előírt határidőn belül, várhatóan csütörtökön (október 31-én) hoz határozatot.

*

   Eddig a történet, a sajtó munkatársai elhagyták a termet, s elkezdődött a számlálás. Ettől függetlenül több kérdés is nyitva maradt, vagy ellentmondásos a magyarázat. Hadd kezdjük a szavazatszámlálás nyilvánosságával!

   A Somlyódy Csaba által hivatkozott 187.§ a következőképpen szól:

„XI. FEJEZET

AZ EREDMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA

87. A szavazatszámlálás nyilvánossága

187. § A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.”

   Ennyi. Értelmezés kérdése, hogy a „médiatartalom-szolgáltató képviselője” alatt kit, kiket kell érteni? Például, az RTL híradó riportere megfelelt-e a „médiatartalom-szolgáltató képviselője” kitételnek? Jogos-e a jelenlévő televíziós stábok, újságírók kitiltása azzal, hogy nemperes eljárás zajlik, mivel sem a jogorvoslatot kérő – egyelőre – vesztes képviselő, sem a nevében eljáró ügyvédi iroda képviselője nem volt jelen, az érintett – egyelőre – nyertes képviselő pedig hiába volt a helyszínen, szintén nem lehetett jelen a számláláskor. Kérdés, hogy ez esetben vajon a sajtó munkatársai kinek tudtak volna ártani, előnyt vagy hátrányt okozni jelenlétükkel?

Lássuk a határozatokat!

   Kérdés az is, hogy miért volt két határozata a Fővárosi Ítélőtáblának ugyanabban az ügyben, nevezetesen az 5. EVK nyertes képviselő esetében benyújtott jogorvoslati kérelmekre?

   Az elsőt, K.E.M. kérelmét már elemeztük, hivatkozásának lényege a törvénysértés.

   A második esetben csak az Újraszámolást elrendelő határozatot ismerjük, mely a – jelenlegi – vesztes kérelmére született meg. Indoklás nincs, a kérelmező előterjesztése sincs közölve a határozatban. Pedig nem lenne érdektelen, hogy Gerstenbrein György jogorvoslat iránti kérelmének indokolását is megismerje a nyilvánosság!

Hadd ejtsünk szót az urnák átvételéről is!

   Nem kívánunk a vészmadár tollazata mögé bújni, hiszen egy dakota közmondás is azt mondja, „he a csőröd éles, attól a tollad még lehet fényes” – és nem kívánunk tündökölni. Sherlock Holmes pedig csak a tévében van, így nyomozni sem akarunk.

   Azt viszont nehéz értelmezni, de ezt azért megtesszük, hogy ha a választási szabályok előírják, hogy a szavazatok megszámlálásakor miként kell eljárni, mit és hol kell lepecsételni, aláírni, csoportosítani, lezárni, akkor hogyan láthattunk a saját szemünkkel olyan tároló eszközöket, melyekbe nemhogy egyéni és közösségi sorsokat eldöntő alapvető dokumentumokat nem tennék, de még a rozsdás bugylibicskámat sem!

   Ha a műanyag tárolók fedele ennyire könnyen nyitható, az eddig napvilágra került választási disznóságok okán joggal lehet feltételezni bármilyen csalást. Nem tudjuk, hogy a szavazatok megszámlálása és az eléggé primitív (véletlenül vagy szándékosan ilyenek?) tartályok eléggé primitív lezárása (véletlenül vagy szándékosan?) után hol és milyen körülmények között, mennyi ideig tárolták, mielőtt a hivatal védett termébe szállították. Kik szállították? Mivel szállították?  

   Tényleg nem akarunk nyomozót játszani, de a látottak alapján ezeket e kérdéseket fel kell tenni. Ugyanis, szemben egy nagyon egyszerű megoldással, hogy ti.: egy 50 mm széles cellux vagy figyelemfelhívó sárga-fekete ragasztószalaggal kell körbe leragasztani a fedelet a tartály oldalához (ha keskeny, akkor átfedéssel két rétegben, kb. 70 mm szélességben), egy kezdetleges megoldást láttunk.

   Az is megoldás lehetett volna, hogy az ilyen típusú urnákat, gyűjtőedényeket mind a négy oldalon plombával látják el – figyelem! – a körbe ragasztás mellett. Garantáljuk, ha ez így történt volna, egy szava sem lehetne senkinek, hogy valaki belenyúlt a tárolóba és matatott bármit is a szavazólapokkal.

   Tetszik, nem tetszik, a látottak alapján nehéz lenne bármi mást kérdezni. Maximum kellemes karácsonyt lehet kívánni, ’oszt jó napot!

   Kíváncsian várjuk a Fővárosi Ítélőtábla határozatát! Az 1. sz. EVK jogorvoslati kérelmének elutasítása ITT , a 6. sz. EVK-é pedig ITT olvasható.

fotók: 10kerkult.hu/OGY

Az oldal minden tartalma ingyenesen hozzáférhető, de előállításuk pénzbe kerül