AD-blacklist1

2018
már.
27

Ismét megfutamodtak a fideszes képviselők

Írta: Oszvald György

Testuleti 03 22nd 056leadMeglehetősen szokatlan körülmények előzték meg a Kőbányai Képviselő-testület március 22-ei ülését. Vita egy azonnali kérdésről, majd kényes kérdéseket érintő napirendek leszavazása után az érintettek demonstrációja miatt Kovács Róbert – ez évben már másodszor – felfüggesztette az ülést.

 

 

 

„Embertelen, ahogy velünk bánnak!”

(Baranyi Nikolett, kilakoltatás előtt álló Bihari utcai lakos)

 

Március 22-én reggel az A Város Mindenkiért mozgalom (AVM) aktivistái gyülekeztek a polgármesteri hivatal épületének sarkán, majd a testületi ülés kezdete előtt a tanácsteremben készülődtek demonstrálni.

 

Most akkor törvényes vagy sem?

 

   Az ülést vezető Kovács Róbert megállapította, hogy 14 jelen lévő képviselővel a testület határozatképes, majd a március 3-án elhunyt, 1990-től két cikluson át képviselő Molnár Gábor emléke előtt egy pereces néma felállással tisztelgett a testület.  

 

   Testuleti 03 22nd 009Ezután bejelentette, hogy Tóth Balázs (képünk)  képviselő (LMP) azonnali kérdést intézett hozzá a Hős utcai ingatlanokkal kapcsolatos intézkedésekről.  Tóth Balázs ezeket kérdezte:

 

  „1. Pontosan mikor kapja/kapta meg a kőbányai önkormányzat a kormány által biztosított 2,1 milliárd forintot?

   2. Milyen feltételekkel kapja/kapta meg az önkormányzat ezt a pénzt? Készült-e a komplex telepfelszámoláshoz pénzügyi háttérszámítás? Azt ki készítette?

   3. Ön szerint mire lesz elegendő ez az összeg, annak a tudásnak a fényében, hogy a társasházban közel 150 magántulajdonos, s közel 40 önkormányzati bérlakásban élő család él, s a társasház jelentős kintlévőségekkel rendelkezik?

   4. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában – mélyszegénység, gyermekszegénység, romák – (2011-2020) foglaltakat miként kívánják érvényesíteni a támogatási szerződésben? Milyen komplex intézkedéseket kezdeményeznek a Hős utcai helyzet rendezésére és mennyi kormányzati forrást biztosítanak ezekre? (drog-prevenciós programok, szociális segítségnyújtás, egészségügyi szolgáltatások, családsegítő szolgáltatás? Felvették-e a kapcsolatot az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságával annak érdekében, hogy a telepfelszámolás/teleprehabilitáció során a stratégiában szereplő alapelvek érvényesüljenek?

   5. Kér-e garanciát a Belügyminisztérium az önkormányzattól, hogy ebből a pénzből minden Hős utcában élő család lakhatását biztosítsa (anélkül, hogy akaratuk ellenére kiszorítanák őket Budapestről), s elsősorban az ott élők lakhatását biztosítsa az önkormányzat, s a támogatást például ne a bontásra költse el?

   6. Az önkormányzatnak mi a tudása arról, hogy a támogatásért cserébe a telket/házakat át kell-e adni valakinek? Igaz-e hogy a területet a Terror Elhárítási Központ kívánja majd az Önkormányzattól átvenni?

   7. Pontosan milyen feladatokra használhatja fel a pénzt a kőbányai önkormányzat?

   8. Milyen komplex intézkedéseket kezdeményeznek a Hős utcai helyzet rendezésére és mennyi kormányzati forrást biztosítanak ezekre? (drog-prevenciós programok, szociális segítségnyújtás, egészségügyi szolgáltatások, családsegítő szolgáltatás)”

 

    Testuleti 03 22nd 049Megjegyezzük, meglehetősen furcsa álláspontra helyezkedett Kovács. Hivatkozott arra, hogy Tóth Balázs nem járt el szabályszerűen, mert nem adta le írásban a kérdését a testületi ülést megelőzően. „Az ülés előtt ugyan szóban adott egy tájékoztatást [Tóth Balázs], de az messze nem arról szólt, mint ami kérdéseket megfogalmazott most” – mondta.   

     Kérdésünk (mivel ez patt helyzet), ha Tóth Balázs nem járt el „szabályszerűen”, akkor miért engedte Kovács Róbert, hogy egyáltalán kérdezzen? Ha viszont Tóth szót kapott és – némileg túllépve a kérdés feltevésére rendelkezésére álló időkeretet – fel is tette a kérdéseit, mit is kifogásolt Kovács? Hiszen azt Tóth Balázs már az elején nyilvánvalóvá tette, hogy ugyanazt kérdezi most, amit március 9-én írásban megküldött.

 

   (Engedjen meg az olvasó itt egy hangos gondolkodást! Valószínű, Tóth Balázs nem mondta el mind a nyolc kérdést a testületi ülés megkezdése előtt a polgármesternek, inkább az a reális, hogy 1-2 dolgot idézett belőle, és utalt a március 9-ei írásos anyagra. Vélhetően az írásban megküldött kérdéseket Kovács ismerte, de megengedhető, hogy ne emlékezzen kapásból mindegyikre. Ezen az alapon pedig erős túlzás a részéról, hogy Tóth nem azt kérdezte, amire az ülés előtt hivatkozott. Szóval, ezért írtuk, hogy patt.)

  

    Mindezekkel együtt, Kovács Róbert dr. Szabó Krisztián jegyzőt (jobb oldali kép) kérte fel a válaszadásra, mivel az ő „ismeretei a legalaposabbak” a felvetett témákban.

 

   Testuleti 03 22nd 261– Tisztelt képviselő úr, a támogatási konstrukcióval kapcsolatban tudom talán az elhangzottakkal összefüggésben a legpontosabb információkat elmondani. Ehhez tudni kell, hogy a támogatásról szóló kormányhatározat a támogatás nyújtását a belügyminisztérium normatív támogatások igénylési rendszerén belül teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatnak egy támogatási igénylést kellett benyújtania a belügyminisztériumhoz. Ezt az önkormányzat a rendelkezésére bocsájtott informatikai rendszeren keresztül a február 20-ai határidőre meg is tette. Ez a támogatásigénylést a belügyminisztérium elbírálja, és ezután fog kiderülni, hogy támogatói okiratot bocsájt ki a miniszter vagy támogatási szerződést kötünk; ez előre nem meghatározott. Tehát támogatói okirat, illetve támogatási szerződés még nincs, az önkormányzat e szerint természetesen még nem is kapta meg a támogatási összeget.

    A támogatási igénylésben az önkormányzat meghatározta azt, hogy a támogatást az érintett ingatlan tulajdonjogának megszerzésére, illetve az ingatlan helyzetének rendezésére kívánja fordítani. A támogatásigénylés a részletesebb konstrukciót nem taglalja egyelőre, az egyeztetések még nem zárultak le a minisztériumban, így nem tudhatjuk pontosan, hogy a támogatásfelhasználás milyen feltételekkel lesz lehetséges. Egyébként a támogatás felhasználása kapcsán olyan típusú részletszabályokat, olyan részletgaranciákat, melyeket a képviselő úr a kérdéseiben érintett, nem fogalmaz meg általában a minisztérium, illetve az államkincstár. Viszont a támogatási jogcím szerint tudja az önkormányzat a támogatást felhasználni. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen feladatokra használható fel a támogatás, s azt se tudjuk, pontosan mikor kapja meg ezt az önkormányzat, és hogy mikor kezdődhet meg a felhasználás. (Itt Kovács Róbert odasúgta a jegyzőnek, hogy ennyi.) Azt hiszem, hogy talán mindent elmondtam, amit jelenleg tudunk, köszönöm – zárta a választ dr. Szabó Krisztián.

 

    Kovács Róbert jelezte, Tóth Balázs képviselő ügyrendi kérdésben kért szót.

    Tóth Balázs az azonnali kérdéssel kapcsolatban megerősítette a már korábban elmondottakat, ti. hogy március 9-én küldte el írásban ezeket a kérdéseket, „így nem helytálló, amit a polgármester úr ezzel kapcsolatban mondott.” Válaszul Kovács is „megerősítette”, hogy Tóth Balázs két „műfajt”, az írásbeli kérdést és a napirend előtti azonnali kérdést összemosta, s felhívta a képviselő figyelmét, hogy ne keverje össze a kettőt.

 

   Éppen ezért igyekeztünk legjobb tudásunk szerint utánajárni annak, kinek van igaza?

   Megnéztük, hogy az Országgyűlés hogyan szabályozza a demokratikus jogok gyakorlásának ezt a formáját. A 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről 16. fejezet 42.§ (1) bekezdése csak interpellációt és kérdést különböztet meg. Ugyanezen paragrafus (8) bekezdése így rendelkezik: „Kérdés esetén meg kell jelölni, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban vagy ülésen kívül, írásban kéri. Kérdés esetén a képviselőnek viszontválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.” 

   A (9) bekezdés pedig az írásbeliséget szabályozza: „Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenegy munkanapon belül ad választ. A határidő kezdőnapja a házelnökhöz történt benyújtást követő nap. A válaszadás napja az, amikor a választ postára adták vagy a házelnökhöz megérkezett.”

 

Testuleti 03 22nd 092

 

   Hogy teljes legyen a kép, s mert Kovács hivatkozott rá, „házon belül” is körül néztünk. Kikerestük a 31/2011. (IX. 23.) önkormányzati rendelet a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról (SZMSZ) ide vonatkozó részét. SZMSZ III. fejezet, 18. pont: Az azonnali kérdés, 50.§.

   „(1) A képviselő ülésenként egy alkalommal a Képviselő-testület ülésén napirend előtt (...kérdezhetők köre...) a feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyben azonnali kérdés formájában felvilágosítást kérhet.   

   (3) Az azonnali kérdezés szándékát az ülés kezdetéig kell jelezni a polgármesternek a kérdés tárgyának a megjelölésével.

   (4) A kérdező képviselő az ülésen egy perces időkeretben adhatja elő a kérdését. A választ a kérdezett két perces időkeretben adja meg. Viszontválaszra nincs lehetőség.

  

    Csak a rend kedvéért idézzük az SZMSZ-ből az írásbeli kérdésre vonatkozó szabályt is. 20. pont: Az írásbeli kérdés 54. §

 

    ,,(1) A képviselő a) a polgármestertől, b) az alpolgármestertől, c) a jegyzőtől vagy d) a bizottság elnökétől a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben írásban felvilágosítást kérhet. 

    (2) Az írásbeli kérdést elektronikus úton a polgármesternél kell benyújtani, aki azt a címzettnek haladéktalanul továbbítja.

   (3) Az írásbeli kérdésnek tartalmaznia kell a kérdés a) benyújtójának a nevét és a kérdés címzettjét, b) tárgyának megjelölését, valamint c) szövegét.

   (4) A kérdezett a választ a kézhezvételtől számított 15 napon belül elektronikus úton köteles eljuttatni a polgármester útján a kérdezőnek. A polgármester a kérdést és az arra adott választ elektronikus úton minden képviselő számára megküldi.”

 

   Testuleti 03 22nd 099Tehát azt a „műfaji” megkülönböztetést, amit Kovács Róbert (képünk) alkalmazott (azonnali kérdés és írásban feltett kérdés), nem idézte pontosan az SZMSZ-ből. Sem az Országgyűlésre vonatkozó törvényben, sem az SZMSZ idézett passzusában nincs előírás arra, hogy az azonnali kérdés feltevése előtt azt írásban is elő kell terjeszteni. 

 

   Nemcsak értelmezni nem tudjuk Kovács kioktató megnyilvánulását, de törvényi hátteret sem találtunk hozzá! Miről is beszélünk akkor? Fel kell tennünk a kérdést, vajon nem Kovács Róbert keveri-e a szezont a fazonnal?

 

Menekülés

 

   Tóth Balázs megjegyzése után Kovács Róbert újabb, a nyilvános Meghívóban jelzett napirendi pontokkal kapcsolatos bejelentéseket tett: nem tárgyalják az 5. 11. pontokat, mert nem lettek benyújtva, továbbá az előterjesztők visszavonták az 1., 2., 7., 9. és 10. napirendi ponthoz tartozó előterjesztésüket.

   Mivel további javaslat a napirendi pontok levételével kapcsolatban nem hangzott el, Kovács bejelentette, hogy felvételre viszont pénteken két javaslat érkezett, (163. és 164. számú előterjesztések, melyek elérhetők a szerveren és az előterjesztés számára kattintva. Mindkét előterjesztés Tóth Balázstól származott. A 15. napirendi pont (163. számú) a Hős utca 15/A-B, a 16. napirendi pont pedig (164. számú) a Bihari utca 8/C. épületek, lakók dolgait taglalja.    

  

Testuleti 03 22nd 107

   Kovács Róbert tájékoztatta a képviselőket, hogy a felvételhez minősített többség szükséges. Az előterjesztő kérésére külön-külön szavaztak. 5 igen, 6 nem és 4 tartózkodás mellett nem vették napirendre a Hős utcai témát. Ugyanez volt a Bihari utca 8/C lakóival kapcsolatos szavazás végeredménye is.

 

     Ezután Kovács Róbert közölte, egyben szavaznak a napirendről, ám a közlésébe beleszólt az AVM nevében és a Bihari utcai lakók képviseletében jelen lévő Misetics Bálint aktivista. A biztonság kedvéért egy hangosanbeszélőt használt. Még az első mondatot sem mondta végig, amikor Kovács Róbert bejelentette, szünetet rendel el, míg a rend helyre nem áll. A fideszes képviselők szó szerint menekültek: kijelentkeztek a gépből, villámgyorsan összeszedték cókmókjukat, s elhagyták a tanácstermet. Az ellenzéki képviselők, a jegyző és néhány hivatali alkalmazott maradt csak a teremben. Az AVM és más civil szervezetek jelenlévő képviselői, sőt, Demeter Márta országgyűlési képviselő is, folyamatosan rögzítették az eseményeket.  A képviselők távozása alatt Misetics végig beszélt, sőt, a kivonulókat is megszólította.

                                            

A másik oldal

 

   Misetics Bálint (bal oldali képen) hozzászólásában kifejezte, nagyon sajnálja, hogy rá lettek kényszerítve a véleményük kifejezésének erre a módjára.  

   Testuleti 03 22nd 116– De másodjára szabotálják el azt, hogy rendes eljárásban tárgyalják a kezdeményezésünket, amit Tóth Balázs képviselő úr terjesztett elő. Ez az előterjesztés arra irányul, hogy a Bihari utca 8/C alatti lakók közül senki se veszítse el az otthonát, másrészt arra, hogy amíg az önkormányzat felelősen és megalapozottan az épület bontásáról vagy felújításáról, az itt élőknek tegyék lehetővé a jogszerű ott tartózkodást, harmadrészt, ahogy azt már levélben is kértük, és Horváth Charlie, Kőbánya díszpolgára a ma reggeli videóüzenetében is kérte az önkormányzattól, tartsanak a témában közmeghallgatást.

 

Charlie videó üzenete

 

 

  Nagyon sajnálatosnak tartjuk, hogy a polgármester úr ennyire fél a nyilvánosságtól, holott az lenne a dolga, dolguk, hogy meghallgassák a lakosság véleményét, nekünk pedig az, hogy elmondjuk azt – zárta a bevezetőt Misetics Bálint, s átadta a szót Lázár Teréznek, az egyik Bihari utcai lakónak (a képen neki tartja a hangosítót Misetics).

 

   Testuleti 03 22nd 180– A polgármester úr ismét megfutamodott a biharis lakók elől. Mi nem könyöradományokat kérünk, mi lakhatást kérünk. A polgármester úr bemegy a lakásába és ott lehajtja a fejét. Nekünk áprilistól nincs hova lehajtani a fejünket. Öregek, gyerekek, betegek. A polgármester úr miért nem hajlandó választ adni a kérdésekre? Azt halljuk, hogy egyes lakók kapnak, mások nem kapnak lakást. Miért azonosítanak minket mindenkivel? Miért járat le különböző fórumokon, mert igaz, én kaptam egy ajánlatot lakásra, egyetlen egyet, ami elfogadhatatlan állapotban volt, de, ha szabad kimondanom, Tóth Balázs LMP-s képviselő járt ott és megnézte, amiről a polgármester azt mondta, lakható. Egy hatéves asztmás gyerekkel, aki három éve kezelésre jár. Sajnálom, hogy a polgármester úr másodjára is elszaladt. Mert ő van miértünk, mi bizalmat szavaztunk neki, akkor ő miért szalad el? Mellettünk kéne, hogy álljon! – mondta kétségbe esetten a bent lévőknek. Hozzá tette még, hogy nem érti, ő miért csak két és fél évre kapott lakást, mások meg ötre, amikor a 600 millióért felújított házban ő 800 ezer forintért újította fel a „lakását”. A kérelmét pedig indoklás nélkül utasították el; csak annyit írtak neki, hogy ő nem kaphat lakást.

 

   Baranyi Nikolett (képünk) kicsit máshonnan közelített.

   Testuleti 03 22nd 203– Két dolgot említenék. Egyrészt az alpolgármester úr (itt Weeber Tibort nevezte meg -a szerk.) sajtónyilatkozatára szeretnék reagálni, mi szerint megvan az oka, miért nem kötnek velünk szerződést, Megkérdeztem tőle a kőbánya.hu honlapon, de kitörölték a hozzászólásomat azzal, hogy politikai jellegű volt.

   Weeber úr azt mondta, s kár, hogy kiszaladt ő is, mert választ vártam volna, hogy segít cserelakáshoz jutni, ha nincsen semmi, amibe jogilag bele lehetne kötni. Márpedig nincsen. Ehelyett másodszorra is elutasított, indokot nem kaptam, pedig szeretnék kapni! Ha pedig van, akkor jöjjön ide és mondja meg, mi az! Mondja meg konkrétan, miért nem szeretnének azzal szerződést kötni, akinek nincsen tartozása?!  

   Másfelől, nekem négy gyermekem van, nincs t b­artozásom, tavaly szeptember végén lejárt a szerződésem. Mások, határozott szerződéssel lévő emberek lakást kaptak a Bihari utcából, énnekem, aki négy gyermeket normális körülmények között nevelek, nem szeretnének cserelakást adni. És nem adtak indokot arra tavaly sem, hogy miért nem hosszabbítják meg a szerződésemet? Egy olyan papírt kaptam önöktől, hogy nem tudtak döntést hozni az ügyemben. Kérdezem én – szociális alapon lakunk ott – miért nem tudtak döntést hozni egy négy gyermekes egyedülálló anyuka ügyében, akinek nincsen tartozása? A polgármester úr azt nyilatkozta, aki egyedülállóan neveli a gyermekét, nincs felhalmozott tartozása, nincsen ellene büntetőeljárás, azoknak biztosít lakást.    

    Ezzel szemben megkaptam azt a papírt, oldjam meg a lakhatásomat, ahogy szeretném. És csak egy választ szerettem volna kapni Weeber úrtól is, de konkrétan azt írta a papírra, hogy 10 milliós kocsik állnak a Bihari utcai ház előtt. Nemhogy 10 milliós, de semmilyen kocsim sincsen! Négy gyerekem van, akiket tisztességgel nevelek! És rendesen fizetem a közüzemi díjakat és a lakáshasználati díjat is, ráadásul most már duplán! Embertelen ahogy velünk bánnak!

  

   Megjegyezzük, Misetics Bálint egy akadémikus vitát folytatott dr. Szabó Krisztián jegyzővel. Szándékosan provokatív, bár szakmailag pontos kérdéseire Szabó hivatalból nem válaszolhatott mást, csak az önkormányzati álláspontot ismételte, az érzelmi alapú közelítést pedig azzal hárította, ő itt nem magánember. Ugyanakkor felkínálta a fogadóóráját mindenkinek, azzal, hogy senkit sem utasít el, mindenkit fogad.

 

   Testuleti 03 22nd 071Misetics Bálint mintegy zárszóként elmondta, megköszönve a teremben maradók figyelmét, hogy érthető, miért nem keresik a nyilvánosságot a kormánypárti képviselők, hiszen valóban nehéz megmagyarázni, miért akarnak elbontani egy olyan épületet, amelyre cca 700 millió forintot költöttek el  2005-2011 között.

 

   – Ugyan a polgármester úr gyakran az előző kerületi vezetésre mutogat ezzel kapcsolatban, de a tényszerűség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy ennek az időszaknak a nagyobbik részében szintén a kerület vezetője volt alpolgármesterként. S azt is nehéz lenne megmagyaráznia, miért kíván hajléktalanná tenni az önkormányzat olyan embereket, gyermekes családokat, idős embereket, akiknek nulla forint tartozása van – mondta.

 

   Misetics kitért arra is, hogy a kőbányai önkormányzat törvényt sért ezzel a magatartásával, mert az önkormányzati törvény kimondja, hogy kötelessége megelőzni a hajléktalanná válást.

   A kilakoltatás előtt álló lakók már megkapták a felszólítást a végrehajtótól, hogy április 30-ra hagyják el a lakást, ha nem, karhatalmat vesz igénybe.

 

A folytatás

 

   A bő félórás szünet után a testület ott folytatta, ahol Kovács Róbert abbahagyta a menekülés előtt: megszavazták a napirendet a módosításokkal együtt. Nyilvánosan tárgyalható előterjesztés alig maradt (4 db), s a zárt ülésen tárgyalandó pontokkal is néhány perc alatt végeztek a képviselők. A testületi ülés közjáték nélküli tényleges időtartama 15 perc volt.

 

Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT (hamarosan)

Fotó: 10kerkult.hu/OGY

 

Álljon mellénk, támogassa a szerkesztőség munkáját, hogy fejlődni tudjunk, hogy színesebbek lehessenek cikkeink! A részletekért kattintson a képre!

tamogato tabla 400px