AD-blacklist1

2019
már.
16

Reformkori szimbólumrendszer

Írta: Oszvald György

MARC 15th 140leadA Conti-kápolna elől induló fáklyás felvonulással, majd a városközpontban, a Magyar Oltár előtti megemlékezéssel és ünnepi műsorral tisztelgett Kőbánya az 1848. március 15-ei forradalom előtt az ünnepet megelőző napon, március 14-én.

 

 

 

A márciusi nemzeti ünnep kialakult hagyományai szerint a Conti kápolna előtti kis téren sátrat vertek, ahol Kossuth-kiflivel és meleg teával lehetett elütni a fáklyás felvonulás kezdetéig tartó időt.

 

   MARC 15th 019A szórakozást játékos katonatoborzó és Olasz György prímás és barátainak muzsikája színesítette. Kiosztották a biztonsági „fáklyákat” is, majd a verbunkos muzsikát megszakítva D. Kovács Róbert polgármester köszöntötte a jelenlévőket, s köszönte meg az aktív részvételt. Nagyra értékelte, hogy nagyon sok fiatal érdeklődött a megemlékezés iránt.

 

   MARC 15th 086Este 6 órára eléggé besötétedett, hogy rendőri biztosítás mellett induljon el a tömeg a Kápolna utcán, majd a Csajkovszkij park sarkánál jobbra fordulva a Halom utcán a Kőrösi Csoma útig haladva, hogy onnan már a járdán megközelítve érkezzen a megemlékezés helyszínére.

   Az emlékmű három oszlopát ezúttal is piros-fehér-zöld fény világította meg, a műsort adó Szervátiusz Jenő Általános Iskola diákjai a kis domb két oldalon felsorakozva várták, hogy a megemlékezés résztvevői elfoglalják az ülőhelyeket és a többi szabad helyet.

  

   A vendégek és résztvevők köszöntése, majd a Himnusz eléneklése után D. Kovács Róbert Antal, Kőbánya polgármestere mondott ünnepi beszédet.

 

   MARC 15th 103A bevezetőben egy szimbólumrendszert vázolt fel. Ebben alap a Conti kápolna, amelyet „a hálaadás emelt”, egy másik összetevő az őselemek egyike, a tűz, végül a tiara harmadik tagja az államalapítás millecentenáriuma emlékére állított Magyar Oltár. Itt felsorolta a három osztatú emlékmű alakjait: Árpád fejedelmet, a Magyarok Nagyasszonyát, Szent Istvánt és a 896-1996 évszám kettőst.

 

   „Március 14-én, mi, kőbányaiak ezt az oltárképet egészítjük ki képzeletben újabb alakokkal és egy harmadik évszámmal: Petőfivel, Jókaival, Batthyányval, Kossuthtal, Széchenyivel, Perczel Mórral, Klapkával és 1848-cal.

   MARC 15th 147Ők azok, akik a 12 pont kinyomtatásával kézzel foghatóvá tették a szabad Magyarország gondolatát. Ők azok, akik az Országgyűlésben megteremtették a korszellemnek megfelelő jogállamiságot. És ők azok, akik voltak olyan bátrak, hogy a harctéren az életüket kockáztassák és életüket adják az ideáikért. Ezért is mondhatjuk bátran, hogy 1848 a honfoglaláshoz mérhető korszakhatár volt a történelmünkben; március 15-ét pedig joggal nevezhetjük a magyar hálaadás napjának.” – mondta a polgármester.

 

   A továbbiakban felidézte a történelemkönyvekből jól ismert történetfüzért, melyek –összességében a forradalom kitöréséhez vezettek. Kiemelte, hogy míg a fiatalok – értve ez alatt Petőfiék körét – a gyors cselekvés hívei voltak, addig az idősebbekkel – „a kor liberális politikusaival, Deákkal, Kossuthtal, Batthyányval, Eötvös Józseffel –egyeztetett 12 pontot ők fontolva haladva, társadalmi vitára bocsájtva valósították volna meg.”

   „Ez lett volna az eszmefolyás elmocsárosodása” – írta erről visszaemlékezésben Jókai. A radikális ifjak ezért úgy döntöttek, hogy saját útjukat járják és átveszik a kezdeményezést. Ugyanakkor az idősebbek bölcsessége is hatott. „Az ifjak egy-egy soros követelésiből, amelyeket március 15-én szentesített a nép, a tekintélyes politikusok alkottak általános normát. A 12 pontból így lett egy 31 cikkből álló jogszabály csomag, melyet áprilisi törvények néven ismerünk. A népképviseleten, a törvény előtti egyenlőségen és a közös teherviselésen alapuló Magyarország Petőfi radikalizmusával, Batthyány állhatatosságával és Deák bölcsességével válhatott valóra.” – hangsúlyozta a szónok.

   

MARC 15th 312

   D. Kovács Róbert Antal (képünkön) nem erőltette a ki nem kerülhető párhuzamot a jelenkorral, de nem tette 100%-ban magáévá az általános fidesz-kommunikációt; eléggé hangsúlytalanul – szinte eldugva a gondolatokat – teljesítette az elvárást. A még elfogadható határokat feszegetve szólt arról, hogy a „forradalmak üzenete mindig az, hogy a szabadság előbb-utóbb utat tör magának.” Bár nem világos, hogy kit is kell a „mi” alatt érteni abban a mondatban, amely az 1986-os, rendőri erőszakkal végződő felvonulást idézi: „A hatalom megpróbálta megfosztani az ünneplőket az emlékezés szabadságától. Néhány évvel később viszont mi fosztottuk meg az elnyomókat a hatalmuktól.”

   Vagy egy másik példa a homályos utalásokra. Azt mondja D. Kovács, hogy „ma már szabadon dicsőíthetjük hőseinket, nem kell gumibotoktól tartanunk a nemzeti ünnepeinken, nem kell életünket vagy vagyonunkat feláldoznunk a szabadság kivívásáért, de nekünk is meg van a személyes és közösségi felelősségünk, ha más természetű is.” Nos, a nekünk a népet jelenti vagy az uralkodó hatalmat? És mit is kellene értenünk a más természetű felelősség alatt? Ha netán a következő passzusban elhangzó kettős feladatsorolást, valami nem stimmel. A feladat nem azonos fogalom a felelősséggel. A kettő összemosása, ráadásul a levont következtetés tévútra vezethet. És, mint jeleztem, még éppen az elfogadhatóság határán mozogva utal D. Kovács az ország nem létező fenyegetettségére.

   „Meg kell őriznünk a szabadságunkat” – mondja (és ez a mondat már szerves része a mindennapi, agymosó fidesz-kommunikációnak!). Miért? Fenyegeti valaki az országunkat? Bármely nemzet bármely hadserege? Küldött bármely nemzet kormánya hadüzenetet? Tud valaki is a kormányban bármi valós bizonyítékot arra, hogy X vagy Y ország megtámadni készül Magyarországot? Azt a nagy horderejű kijelentést, hogy a szabadságunkat (Magyarország szabadságát) meg kell őrizni, illene valami tényadattal alátámasztani, indokolni! Ezt az elvárást a szónok lazán átlépi, s lebegteti a fidesz-kormány ebbéli, Sorost és Brüsszelt emlegető mantráját. Kár ezért a szervilis fordulatért!

   MARC 15th 339

 

   A szónok szerinti másik feladat „hogy ápoljuk és tovább vigyük azoknak az örökségét, akiknek a szabadságunkat köszönhetjük” – egyértelmű. Még az is elfogadható, ha az elődök országépítő víziójába belefér egy kis önreklám a kerület fejlesztésével kapcsolatban.

 

   D. Kovács Róbert Antal egy bravúros visszacsatolással fonja össze a múlt és a jövő szálait: „Közös sikereink eredője ugyanaz a felismerés, melyet Kossuth egyetlen mondatban fogalmazott meg kristálytisztán és egyértelműen: „A haza örök, s nem csak az iránt tartoztunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet és lesz.” Ez a gondolat vezet minket, amikor 1848. március 15-e tiszteletére évről évre meggyújtjuk fáklyáinkat, s ez a gondolat vezérli és vezérelje cselekedeteinket minden nap.”

 

   MARC 15th 458A durván kilenc perces megemlékezés után a Szervátiusz Jenő Általános Iskola tanulónak ünnepi műsora következett. Szerkesztették, betanították Nagy Ágnes, Kocsis Zsuzsanna, Winkler Margit és Bessenyei Renáta.

 

   A Magyar Oltár előtt egy nagy, sötét tömböt képezve, kevés mozgással, de arányaiban jól váltogatva követték egymást a zenei és prózai részek, köztük a versek, a kordokumentumokból való idézetek. Külön dicséret illeti az adott helyeken a szavalókórusok teljesítményét. A kiemelt szerepet kapó diákok szépen artikulálva, érthetően mondták el szövegeiket.

 

   Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT

   fotó: 10kerkult.hu/OGY

 

Az oldal minden tartalma ingyenesen hozzáférhető, de előállításuk pénzbe kerül

tamogatas