Főhajtás a tizenhármakért

Emelkedett hangulatú, tartalmas és a hősök emléke előtti főhajtást nemcsak a fizikai valóságban, de a lélekben is megejtve, az Aradi vértanúk tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezést tartott a Kőbányai Önkormányzat az Újköztemető 1848-as parcelláinál október 5-én.

 Emelkedett hangulatú, tartalmas és a hősök emléke előtti főhajtást nemcsak a fizikai valóságban, de a lélekben is megejtve, az Aradi vértanúk tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezést tartott a Kőbányai Önkormányzat az Újköztemető 1848-as parcelláinál október 5-én.

    A megemlékezésen megjelentek az államigazgatás, a társadalmi és civil szervezetek, a közintézmények, a fegyveres testületek vezetői, több iskola pedagógusai és diákjai. A Himnusz elhangzása után dr. Fekete Ildikó, a Kelet-Pesti Tankerületi Központ vezetője mondott ünnepi beszédet (képünk jobbra).

   – A Kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor a szabadságharc leverése után az Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormánya miniszterelnökére emlékezünk – kezdte beszédét Fekete Ildikó, majd felsorolta a vértanúkat.

Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezić Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

   Az aradi vértanúk a szabadságharc kezdetén aktív vagy kilépett császári tisztek voltak. A szabadságharc végén a honvéd hadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi, egy pedig ezredesi rangot viselt.

   Fekete Ildikó beszédét azzal folytatta, hogy a kivégzésekkel a nevezettek szabadságharcban betöltött politikai szerepét, tevékenységét akarták megtorolni, s ezzel példát statuálni. Az 1849-. október 6-án orosz segítséggel végleg levert szabadságharc megtorlásában további 157 hazafi esett áldozatul.

   – A kivégzett aradi vértanúk kultusza és legendája már aznap elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már a kivégzés után egy-két órával gyászoló tömegek zarándokoltak a vesztőhelyre. Ezen a napon minden boltot és nyilvános helyet bezártak Emlékezzünk ma is nemzeti emléknapunkon a 169 éve október 6-án kivégzett hőseinkre, az aradi vértanúk emléknapján fejet hajtunk az 1848-49-es szabadságharc mártírtábornokai és vezetői előtt – mondta Fekete Ildikó.

   Szólt arról is, hogy a magyar nemzet évezredes történelme során többször került végveszélybe, amikor a puszta léte, megmaradása forgott kockán. Ám mindig voltak olyan hősök, akik kiálltak a hazáért, s ha kellett, az életüket is feláldozták érte. Emlékeztetett, ma is vannak olyanok, akik az ünnepeinken összegyűlve tisztelettel emlékeznek rájuk, és ha kell, követik a példájukat.

   – A hagyományápolók mindannyiunk, a mi közösségünk lelkét ápolják, s mindegy, hogy a magyar történelem mely időszakára emlékeztetnek. Közös múltunkra emlékezve elég egy-egy jelkép, vagy maga a dátum; ilyen október 6-a is – mondta.

    Fekete Ildikó Ady Endre: Október 6. című versével zárta megemlékező ünnepi beszédét. Az utolsó versszakot idézzük:

                                                             „Őszi napnak csendes fénye, 
                                                             Tűzz reá a fényes égre, 
                                                             Bús szivünknek enyhe fényed 
                                                             Adjon nyugvást, békességet; 
                                                             Sugáridon szellem járjon 
                                                             S keressen fel küzdelminkben 
                                                             Az aradi tizenhárom.”

    A Hősök napja című ünnepi műsort a Fekete István Általános Iskola tanulói adták, felkészítőjük Szabó Gyula. A gyerekek előadása szerves folytatása, volt Fekete Ildikó megemlékezésének.

   A korabeli krónikák szó szerint idézése, a részletek felolvasása a vértanúk búcsúleveleiből, az előadásban elhangzott hangszeres és énekes betétek kellő hátteret, s magyarázatot adtak, miért is kell évről évre megemlékeznünk a vértanúkra, s értelmetlen halálukra.

A megemlékezés után koszorút helyeztek el az aradi vértanúk tiszteletére emelt 1848-as kopjafánál:

   a Kőbányai Önkormányzat nevében: D. Kovács Róbert Antal polgármester, Radványi Gábor, dr. Pap Sándor és Weeber Tibor alpolgármesterek (képünk),

   a Fidesz Kőbányai szervezete nevében: Agócs Zsolt és dr. Mátrai Gábor,

   az LMP kőbányai szervezete nevében: Tóth Balázs,

   a kőbányai nemzetiségi önkormányzatok nevében Petrovszka Viktória ukrán és Bacsa Gyula örmény önkormányzati elnökök,

   az 56-os Szövetség Kőbányai Tagszervezete nevében: Tóth Ferenc kerületi elnök és Marjai Ferenc elnökhelyettes,

   a Kelet-Pesti Tankerületi Központ nevében: dr. Varjuné dr. Fekete Ildikó igazgató és Fehér Gyöngyi szakmai igazgatóhelyettes,

   a Kőbányai kormányhivatal nevében: dr. Horváth Tivadar hivatalvezető, Nagy István hivatalvezető helyettes, dr. Haintz Andrea kerületi tisztifőorvos,

  Balra a Fekete István, jobb szélen a Janikovszki Éva Általános Iskola diákjai

   a Fekete István Általános Iskola nevében: Szilágyiné Eichler Katalin intézményvezető és az iskolát képviselő tanulók,

   a Janikovszky Éva Általános Iskola nevében: Sós Zsuzsanna intézményvezető és az iskolát képviselő tanulók.

   A továbbiakban civil szervezetek, intézmények, baráti társaságok és magánemberek helyezték el a megemlékezés virágait.

   Az ünnepi megemlékezés a Szózat eléneklésével ért véget.

Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGY