Az oktatás ,,Kossuth-díjasai”

A magyar Tudományos Akadémia dísztermében idén tizenhetedik alkalommal adták át az idei Rátz Tanár Úr Életműdíjakat november 29-én. Két-két fő tanár, a kémia, biológia, matematika és fizika tudományok területéről érdemelte ki a pedagógus társadalomban csak az oktatás Kossuth-díjának aposztrofált kitüntetést.

A Graphisoft, az Ericsson Magyarország és a Richetr Gedeon Nyrt. vezetői 2000. december 1-jén jelentették be, hogy létrehozták a Magyar Természettudományos Oktatásért Alapítványt.

   Létrehozták a Rátz Tanár Úr Életműdíjat, melyet azok a középiskolai és általános iskolai tanárok kaphatják meg, akik az alapítók tevékenységi köréhez szorosan kapcsolódó magyarországi matematika-, fizika-, kémia-, biológiaoktatás területén kimagasló szerepet töltenek be a tantárgyak népszerűsítésében és tehetséggondozásban. A személyenként jelenleg 1,5 millió forintos Rátz Tanár Úr Életműdíjat évente két-két matematika, fizika, kémia és 2005 óta két biológia szakos tanárnak ítélik oda.
A díj célja, hogy hozzájáruljon a tanári munka erkölcsi és anyagi elismeréséhez, egyben példát mutasson a gazdasági élet szereplőinek, hogy a lehetőségeikhez mérten támogassák az oktatást, mert az igazi befektetés a magyar gazdaság számára a tudásban rejlik. Valójában minden nagy teljesítmény mögött ott áll egy kiváló tanár. (képünkön balról: Bojár Gábor, Éry Gábor, Bogsch Erik)

   A díjátadó egy Rátz László tanár úrról szóló kisfilmmel kezdődött, majd egy zenei produkció után az ünnepség résztvevőit Kroó Norbert professzor, a Magyar Természettudományos Oktatásért Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte (képünk).

   Megemlítette, hogy a nemrég, szintén itt, az Akadémia dísztermében egy emlék-konferenciát tartottak Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus születésének 115. éves évfordulója alkalmából. Amikor Wigner 1963-ban átvette a Nobel-díjat Stockholman, akkor ott dolgozott, s több alkalommal volt lehetősége beszélgetni vel. Egy alkalommal elmondta neki Wigner professzor, hogy a díj átvételekor négy dologra volt büszke, s ezek közül az egyik Rátz László tanár úr volt.
   – Arra volt büszke, hogy abba a Fasori gimnáziumba járhatott, ahol a matematikát Rácz tanár úrtól tanulhatta. Azt kívánom önöknek, hogy az utókor volt diákjai ugyanúgy hivatkozzanak önökre, mint ahogyan azt annak idején Wigner Jenő emlékezett Rácz tanár úrra – zárta a köszöntőjét Kroó professzor.

   A díjátadási ceremónia emelkedett hangulatban zajlott, elsőként a díjazott pedagógusok egy-egy tanítványa egy rövid videón mondta el, mit is gondol egykori tanárja módszereiről, majd maga a díjazott nyilatkozott – ugyancsak egy rövid filmben arról, hogyan gondolja ő a tanítást. A díj átvétele után éltek a lehetőséggel, s néhány szóval megtoldották a filmjükben elhangzottakat.
   Mindegyikük kiemelte, örömmel tölti el őket az, hogy figyelnek rájuk, hogy értékelik a munkájukat, és hogy mekkora energiát fektettek a szervezők abba, hogy a forgatások időben megtörténjenek.

   Engedelmükkel, kedves olvasók, ugrunk egyet az időben, s egy szomorú eseményt nem a maga helyén közlünk. Somfai Zsuzsa, aki maga is Rátz Tanár Úr Díjas (matematika, 2010), elmondta, dr. Mezei István (képünk), a matematika egyik díjazottja a portréfilmek forgatása előtt életének 71. évében, november 4-én elhunyt, filmjéhez a családja bocsájtott rendelkezésükre fotókat, s ezeket szerkesztették egybe a volt diákok, kollégák emlékezéseivel.

   A díjat Mezei István legkisebb fia, Mezei Bálint vette át (képünk). Természetesen, élt a lehetőséggel, és fájdalmát profi módon palástolva olyan nekrológot mondott a hó elején elhunyt édesapjáról, mely nem csak a múltat idézte, de a jelen egyik legnagyobb problémájára, a szakemberek kényszerű külföldi munkavállalására is utalt; erős üzenet volt ez a ma pályaválasztás előtt fiataloknak.
   – A képeket nézve apuról azt gonoltam, lesz néhány emlék, amit megoszthatok önökkel, akik – azt hiszem – a legtöbbet jelentették számára, mert ez volt az ő örök szerelme: teljes értrékben a tudomány, a humanista kultúra. Az egyetemes értékek legnagyobb hitvallója volt, aki mindent egy szilárd tényeken alapuló értékrendből vezetett le, sajnos Magyarországon ezt 2017-ben egyre nehezebb jó szívvel nézni. 

   Volt egy közös ígéretünk, hogy kivárjuk, amíg az én bátyám, aki egy csodálatos elme, és aki most Amerikában folytat részecskefizikai kutatásokat, úgy gondolja, érdemes hazajönni. Ehhez pedig abszolót nem pénz kell, nem is feltételek, hanem egy olyan hangulatú ország, ahol olyan emberek vannak, mint az apukám, akik szabadok, függetlenek és képesek a határtalan humanizmust átplántálni a tanítványokba.
Apukám élete utolsó perceiben is mosolygott, hogy ezt a díjat megkaphatta... Én pedig teljesítem az ígéretünket, s kivárom, míg a bátyám úgy gondolja, érdemes hazatérni.

   A díjátadás sorrendjében az elsők a kémia és a biológia tanárai voltak, így Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. elnöke, majd Bojár Gábor a Graphisoft alapítója (matematika), végül Éry Gábor az Ericsson Magyarország Kft. vezérigazgatója (fizika) mondott rövid köszöntőt.

  Díjazottak, balról: dr. Piláth Károly, Mezei Bálint (+Ddr. Mezei István díjazott fia), Dancsó Éva, Egyed László, Mester András, dr. Antal-Szalmás Lajosné, Gál Béla, Zátonyi Szilárd

A Rátz Tanár Úr Életműdíj 2017. évi djíazottjai

Kémia

   Dancsó Éva: az egyetem elvégzését követően vegyipari kutatóként kezdte pályafutását, majd közel 10 év után a tanári hivatás felé fordult. Közel 18 évig a budapesti Eötvös József Gimnázium tanára volt. Szabadidejét önzetlenül felhasználva szakköri tevékenységeken keresztül igyekezett diákjai tehetségét kibontakoztatni. A labormunkán kívül sok olyan érdekes témakörrel ismertette meg tanítványait, amelyek túlmutatnak a középiskolai tananyagon. Látványos kísérletekkel keltette fel diákjai érdeklődését, hogy a kémia tantárgy mindenkinek élővé és érdekessé váljon. (nyilatkozó diákja: Szanthoffer András egyetemi hallgató ELTE TTK, Kémia Intézet, kémia BSc szak)

   Dr. Antal-Szalmás Lajosné: nyugalmazott kémiatanár, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziuma kémiatanára, majd vezetőtanára volt közel harminc esztendeig. Nyugállományba vonulását követően a Református Gimnáziumban óraadóként tevékenykedett. Tehetséggondozói tevékenysége mintaértékű és kimagasló. Több tanítványa is előkelő helyezést ért el az országos tanulmányi versenyeken. Minden évben volt országos döntős tanulója az Irinyi János Középiskolai Kémiaversenyen is. Diákjai a KÖKÉL-ben közölt feladatok rendszeres beküldői és kiemelkedő megoldói voltak.

Biológia

   Gál Béla: egyetemi tanulmányait Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen végezte, ahol biológia-kémai szakos tanári diplomát szerzett. 1982 óta a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium kémia-biológia szakos tanára, majd 2005 óta igazgatója is. Kidolgozója és alapítója, valamint sokáig meghatározó tanára volt az országosan egyedülálló biofizika tagozatnak. Tehetséggondozó tankönyvsorozatot írt, amely mára klasszikus és minden felvételiző számára megkerülhetetlen művé vált. A méltán gyors sikert arató tankönyveket azóta feladatgyűjteménnyel is kiegészítette.

   Zátonyi Szilárd: 1989-ben kezdett tanítani – mostani nevén – a győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumában.

   Munkájára mindig igényes, precíz pedagógus, aki mindazon tehetségnek birtokában van, ami a szaktanárt igazi pedagógussá teszi. A tananyag tanításán túl diákjai szemléletének, világképének formálásában aktívan részt vállal. Nézete szerint a kötelező megtanulása után fontos az élmény és a megfigyelés együttes hatása.

Matematika

   Egyed László: 1987-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem matematika-fizika tanári szakán. 1988 augusztusától a bajai III. Béla Gimnázium matematika és fizika szakos tanára, 1994-től a matematikai munkaközösség vezetője. Munkáját az elhivatottság, a diákok tisztelete és szeretete, valamint kivételes szakmai igényesség jellemzi. Tanítását sodró lendülettel, színes előadásokkal fűszerezve végzi.

   +Dr. Mezei István: 1969-től 2017-ig az ELTE TTK Analízis Tanszékén dolgozott tanársegédként, majd adjunktusként. Egyetemi állása mellett 1987-től 2017-ig az Óbudai Árpád Gimnázium óraadó tanára volt. Rendszeresen foglalkozott a speciális figyelmet igénylő, így a kiemelkedően tehetséges tanulókkal is. Sok diákja jutott be a nemzetközi diákolimpia, az OKTV és a különböző országos versenyek döntőibe. Ugyanekkor senkit nem hagyott az „út szélén”, mindig törekedett arra, hogy a nehezebben haladókat egyéni módszerekkel zárkóztassa fel a közösséghez.

Fizika

   Mester András: matematika-fizika szakos középiskolai tanár. Középiskolai tanárként Miskolcon a Zrínyi Ilona Gimnáziumban (1978-1982), a Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskolában (1988-1992) és a Diósgyőri Gimnáziumban (1992-2015) tevékenykedett, illetve 2002-2011 között Miskolcon a Városi Pedagógiai Intézet fizika szaktanácsadója volt. 2015 decembere óta nyugállományban van. Pályája során olyan középiskolákban tanított, ahol a versenyeredményekben megmutatkozó fizikatanításra kevés esély volt, így inkább a gyakorlatcentrikus oktatásra és az innovációra koncentrált.

   Dr. Piláth Károly: 1979-ben kémia–fizika, 2005-ben informatika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Kezdetben fejlesztőmérnökként dolgozott, ekkor fejlesztette ki azt az oszcilloszkópot, amelynek kijelzője egy közönséges televízió volt, így azt egy teljes osztály jól láthatta. Tanárként 1997-től a budapesti Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnáziumban fizikát és informatikát tanított. 2005-től az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban oktat. 

*

   A díjátadó napján avatták fel az Aquincumi Technológiai Intézetben Rátz tanár úr első szobrát Magyarországon. Az intézmény, amely informatikát tanít a legjobb amerikai egyetemekről érkező diákoknak, Rátz László ikonikus tanáralakját választotta példaképül. A bronz mellszobor Tóth Ernő szobrász alkotása.

fotó: 10kerkult.hu/OGY