Díszlövés délben
Két naposra bővítették a jubileumi, X. Kőbányai Rendvédelmi Napok rendezvénysorozatot. Míg szeptember 2-án szombaton egy könnyed, családias napot tartottak, a vasárnap már a hivatalos programoké volt, a rend védelmére hivatott szervezetekről szólt.
Szerkesztőségünk csak a második napon tudott részt venni. Igyekeztünk mindegyik helyszínt megtekinteni, minden bemutatóba belekóstolni. Kialakult egy kép, amely egy tartalmas, s nagyon széles körű „felhozatalt” mutatott.
A jubileumi rendvédelmi nap hivatalos megnyitó aktusa volt, hogy a résztvevő és a létrehozásban szerepet vállaló szervezetek vezetőit a műsorvezetői teendőket ellátó Kautzky Armand Jászai Mari díjas színművész a színpad hátsó részén felsorakozott történelmi zászlók elé szólította. Üdvölő és a rendvédelmi nap jelentőségét méltató beszédeket Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere és dr. György István kormánymegbízott mondtak.
A szép számban jelenlévő közönséget még a délelőtti eső sem tudta elriasztani. Mindenki megtalálta azt a sátrat, ahová behúzódva átvészelték a 15-20 perces permetező esőt.
Sajnos, a mentő helikoptert közvetlenül a leszállás előtt elszólította a kötelesség – újraélesztéshez hívták a főváros közelébe – ám néhány újdonság ha nem is pótolta, de kicsit ellensúlyozta a hiányát.
Például a motoros rendőröknél sorban álltak a kicsi lurkók és leánykák, hogy apukájuk segítségével nyeregbe pattanjanak, s a mindenhol villogó motorral a bűnösöket üldözzék. Ki tudja hogyan, de láttunk olyan kissrácot, aki sisakban, s rendőrségi láthatósági mellényben tekergette a kormányt.
Tóth Béla, a Kőbánya Közbiztonságáért Közalapítványa elnöke büszkén újságolta, hogy két rendkívüli eszköz is felvonult a rendvédelmi napon. Az egyik, a legkorszerűbb kamerákkal felszerelt megfigyelőkocsi már a vizes VB-n is jelen volt. Mikor a gyerekek kikászálódtak az irányító pult 
mögül, mi is megnéztük a pengeéles képeket. Kérésünkre a kezelő megmutatta, hogy a cca. 50 méterre lévő harci járműre zoomolva, a Komondor felirat egyenetlenségei, apróbb repedései is jól láthatók voltak.
A másik, az említett vadonatúj jármű az RDO sorozatbeli Komondor, a jelenleg legkorszerűbb magyar fejlesztésű és gyártású, könnyű-páncélvédettségű, többcélú harcjárműcsalád egyik tagja. Hát, mit ne mondjunk: félelmetes.
És ezzel együtt is szép.
A Harmat Általános Iskola tanulóiból alakult katasztrófavédelmi (talán többen ismerik polgári védelem néven) alakulat a honvédségi bemutató után aktív résztvevői, közreműködői voltak az alaki 
kiképzésnek, az önvédelmi gyakorlatoknak, s nem utolsó sorban a géppisztollyal is megismerkedtek. No, nem lőttek, mert annak lőttek, de a fegyver fogását, a célzást, a fekvő vagy a térdelő pozícióba való elhelyezkedést azért kipróbálták.
Élveztük a TEK bemutatóját, az egyik katonai egység cseréptörő show-ját (még a karatésok is megirigyelhették volna!), kipróbáltuk magunkat a Kőkert Kft. virág-felismerő tesztjén – kis segítséggel (két kivétellel) mindegyik növényt meg tudtuk nevezni. Természetesen, nekünk is járt a jutalomcsoki.
A legnagyobb élményt azonban a tüzéreknél éltük át. A köznyelv erre azt mondja, tudni kell jókor jó helyen lenni. A légvédelmi tüzérek minden órában egy díszlövést adtak le. Ennek már önmagában is látványos ceremóniája van, midőn a vezénylő parancsnok utasítások sorával adja ki a hatalmas ágyú elsütésére a parancsot. No, most képzeljék el, hogy ebben a katonai szabályzatban szigorúan előírt rendben egy ifjú tüzérré avatásának voltunk szem és fültanúi!
Történt ugyanis, hogy éppen a 14 órai díszlövésnél jártunk a tüzérek sátránál. A történet ott kezdődött hogy – mint később kiderült, Kocsis László, a Budafoki Herman Ottó Általános Iskola 5.B. osztályos tanulója – az ágyútalp közelében talált egy géppuska lőszert(?). Jó fiúként megmutatta a katonáknak, s jutalomból részt vehetett a díszlövésen. Az egyik tüzér elmagyarázta neki, hogyan kell tölteni, melyik kart kell meghúzni, hogy elsüljön az ágyú, s milyen vezényszót kap majd a mozdulatra.
A lövés sikerült, ám ezután meglepetés érte Lacit. Bizony-bizony, a „kopasz tüzért” felavatták a sikeres lövés után, ami nem jelentett mást, mint hogy az ágyútalpra hasaltatták, s jól elverték a fenekét. A díszlövésben résztvevő tüzérek mindegyike. Majd az avatás után az immár tiszteletbeli tüzér előtt tisztelegve gratuláltak neki. Nana, hogy kicsit kifaggattuk Lacit.
– Izgultál?
– Igen, és legjobban akkor, amikor el kellett sütni az ágyút. De sikerült, azt hiszem…
– Sikerült, hiszen hatalmasat szólt. No, de ennél nagyobb esemény is volt, hiszen felavattak: kopasz tüzérből tiszteletbeli tüzér lettél. Tudtad, hogy lesz ilyen és ez mivel jár?
– Nem tudtam, meglepetés volt. Kicsit meg is ijedtem, hogy nagyot ütnek majd a fenekemre, de szerencsére nem éreztem semmit.
Hát, annyi azért ide kívánkozik, hogy a kölcsönös tisztelgések után büszkén és csillogó szemekkel szaladt édesapjához. Szép jelenet volt, számunkra emlékezetes és méltó befejezés. Sajnos, más elfoglaltságok miatt már nem tudtuk megvárni a rendvédelmi nap végét.
Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT
Fotó: 10kerkult.hu/OGY
