AD-blacklist1

2015
máj.
28

Csak tények és kérdések vannak

ezutstfa utca másolataGőzerővel folyik az Ezüstfa utcai hulladékválogató építése. Egy rövid tanulmány szerint azonban az üzem felettébb környezetterhelő és kockázatos lesz.

 

 


Egyelőre úgy néz ki, tudjuk tartani a „szappanopera-ütemet” a kőbányai szemét-ügyben
Egyik kertvárosi olvasónk ugyanis e hét elején, május 26-án lefotózta az FKF hulladékos beruházásának részeként az Ezüstfa utcába tervezett üzem építési munkálatait, megjegyezve, hogy az „gőzerővel folyik”, a képeket pedig elküldte szerkesztőségünknek. Íme a „bizonyíték”, amit ezúton is köszönünk.

 

fkf ezustfa epites 1

 

fkf ezustfa epites 2

 

fkf ezustfa epites 3

 


Ha már így esett, elővettünk egy szintén a szerkesztőségünknek elküldött rövid elemzést, amelyet pár hete Fonyó Krisztián környezetgazdálkodási mérnök, mellesleg szintén kertvárosi lakos alkotott. Ezt alább kivonatosan olvasható, a lényegi részeket emeltük ki.


Napjainkban a jó szándékot segíti a 2013. évi „A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről” szóló CLXV. (165.) törvény! Mivel szakirányú végzettségeim (építőmérnök, környezetgazdálkodási szakmérnök, műszaki ellenőr) és praxisom is van, éppen ezért e törvény és teljes szakmai múltam szellemében írtam meg észrevételeimet a Kőbánya-Kertváros közelébe tervezett hulladékválogatóval kapcsolatban! Ez a levél – tulajdonképpen – egy kisebb tanulmány volt, melyet 2014. VII. 2-án nyújtottam be a kőbányai önkormányzatnak áttanulmányozásra és továbbküldésre (K/27764/(4)/2014/III. iktatószámon). E „tanulmányt” az illetékes főosztály 2014. VII. 14-én továbbította a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség felé, mely (KTF: 33047-16/2014. számon) „helyből” elutasította, megcáfolta az állításaimat, megállapításaimat!


Pár gondolat a „tanulmányom” első feléből.
Jeleztem, hogy a környékünkön megemelkedett a közúti forgalom. (A Jászberényi út forgalomszámlálási adatai alapján [31-es út, 24+668 km sz., Pest megye, 2012. évi adatok] min. 111%-os a kapacitás kihasználtság!) A buszkorridor átadása óta (2014) 25-30 %-kal emelkedett meg a buszforgalom a járatátterelések miatt! Ez az állapot a válogatót kiszolgáló tehergépkocsik számával még tovább romlik!
Azt is leírtam, hogy 2004 óta jelentős mértékben nőtt meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma, illetve az ebből eredő káros zajemisszió, valamint, hogy a MÁV Zrt. vonalain (Bp.-Szolnok-Békéscsaba.../Bp.-Hatvan-Miskolc…) ugyancsak tapasztalható a tehervonat forgalom növekedése! Ez utóbbi rezgéseket is okoz, melyeket a MÁV Zrt. 2015. III-IV. hónapok folyamán mért meg Kertváros mentén! (A zajtérképek alapján is látszik, hogy a Jászberényi úton mért értékek éjjel sem csökkennek 60-65 dB, ill. a MÁV Zrt. vonalain pedig 75-80 dB alá!)
A Budapest légterében (Pl.: Belváros) keletkező por, korom jó része Kőbánya területén/területére ülepszik le, ezáltal a porszerű szennyezés is többletterhet jelent! (Ezt bizonyítják a gyakori ablaktisztításoknál „észlelt” porszemcsék is!)
Az önkormányzat támogatja az iparterületekre történő „betelepülést”, azonban ennek megvannak a feltételei! Lakóterületek környékén (lásd pl. Kőbánya-Kertváros) a helyi lakosság érdekeit helyezik előtérbe, és így a zaj-, közlekedés-, etc. környezeti terheléseket, valamint egyéb, a lakosságra negatív hatású létesítmények megépítését ellenzik! Emiatt nem valósult meg 2013-ban a Kertváros közelébe tervezett BKK Közút Aszfaltkeverő telepe sem!
Pest, Kőbánya „köré” – annak idején (1877 körül) – un. Határerdőt telepítettek. Ennek – mintegy – 200-300 m széles sávját a környező területek lakossága rekreációs, pihenő-üdülő erdőként használja.


E gondolatok után leírtam, hogy a hulladékválogató dokumentációját áttanulmányozva abban rendkívül sok pontatlanságot, hiányt, fedeztem fel, s ismertettem a következőket:
A becsült – üzemi – „beszállító” forgalom nagysága (23 tehergépkocsi és 6 nyergesvontató/nap + 70 személygépkocsi, ill. kis tehergépkocsi/nap), illetve az ebből eredő környezeti terhelés elfogadhatatlan mértékű!
A tervezők szerint a legközelebbi lakóépületek a terület középpontjától 290 méterre vannak; valamint az Új Köztemető közelsége „nem érdekes”! Azonban!
A tervezett üzem és a Kertváros legközelebbi pontja között (talppont) ≈191 m a távolság, holott a minimális védőtávolság 500 m, de inkább 750 m kell legyen! És mivel a tervezett létesítmény kibocsátási adatai nem ismeretesek, vagy többnyire feltételezéseken alapulnak, így – nyilvánvalóan – a nagyobb értékeket kell figyelembe venni! Másrészt az Új Köztemető közelebbi felénél („csúcsánál”) vannak a 298., a 300., valamint a 301. sz. parcellák, melyek Nemzeti Emlékhelyek!
Tudomásom szerint az FKF beruházásáról nem tájékoztatták, illetve nem kértek szakvéleményt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságtól, valamint a Nemzeti Örökség Intézetétől sem! Legalábbis ezek a szervezetek nem tudtak a tervezett beruházásról!
A domborzati adatokból azt a következtetést vonják le, hogy a terület sík. Ez annyiban igaz, hogy a létesülő üzem területe igen, azonban a Kertváros vagy 5-7 méterrel alacsonyabban fekszik, lévén a temetőktől a Rákos-patakig egy domb oldala a terület: így a magasabban levő üzemből az alábukó légtömeg – még szél nélkül is – magával hozhat környezetszennyező elemeket (szállópor, zajterhelés, etc.)!
Azzal sem foglalkoznak, hogy a területen nem csak kisebb testű állatok élnek (gyík, stb.), hanem ez nyulak, őzek, etc. „hazája” is! A tervezett üzem területén rengeteg idősebb fa is él, de ezeket se vették figyelembe!
A fentiek alapján megkérdőjelezhető a dokumentációban közölt un. hatásmátrix valóságtartalma!


Pillantsunk vissza a „pokoli” múltba!
Az eddig megépített hasonló létesítmények üzemi – de inkább lakossági – tapasztalatai alapján bátran kijelenthetjük, hogy „kellemetlen szagok megjelenése várható”, mivel a hulladék szerves anyagokat is tartalmaz. És mivel a szerves hulladék hajlamos a lebomlásra, így – főleg a nyári időszakban a hőség hatására – erősödik ez a folyamat. A szél meg majd segíti a szagáramlást.
Ha ez még nem lenne elég, akkor a szerves anyagok, illetve bomló anyagok szaga vonzza a rágcsálókat (egér, patkány, stb.)! Ez egyrészt közegészségügyi panaszok forrása, másrészt tápanyagforrás a ragadozóknak! És a ragadozók lehetnek madarak is, melyek – a megnövekvő tápanyagforrás következtében – könnyen elszaporodhatnak! Ez csak azért veszélyes, mert az üzem a légiközlekedés útvonalán van, és a 2. sz. kifutópályáról felszálló gépek nagy fordulatszámon működő motorja beszippanthatja ezeket a madarakat!
Egy ilyen „madárütközésből eredő vészhelyzet” miatt történt kényszerleszállás 2009. I. 15-én New York mellett a Hudson folyóra, amikor is egy Airbus A320-as gép (155 emberrel a fedélzetén ≈ 250 km/h sebesség mellett ≈ 950 m-es magasságban) „találkozott egy madárral”! Akkor szerencsésen megúszták az emberek, mert a kapitány tapasztalt és ügyes volt! És egyébként meg mi várható itt hasonló esetben?


Ezek után pár kérdés felmerül.
Vajon, akik IDE tervezték, vagy IDE engedélyezték, vagy úgy DÖNTÖTTEK, hogy IDE KELL MEGÉPÍTENI ezt a „komplexumot”, számoltak-e ezzel a lehetőséggel?
Egy baleset, egy légikatasztrófa esetén vajon mekkora eséllyel, és milyen végeredménnyel (kártérítési összeg) perelik majd be a tervezett üzem „megalkotási folyamatában” részt vett embereket, cégeket?
De ha már annyira kellett, és hogy ha már megvan a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű (1151 Bp., XV., Mélyfúró utca 10-12.), mely mindentől „jó távol fekszik”, akkor a mellé miért nem lehet egy ilyen üzemet, mint amelyet a közelünkbe terveztek”? Győr határában van egy ilyen válogató, melyhez a rabokat kiszállítják! ITT is megoldható lenne ez a „csekély probléma”!


A fentieket ajánljuk az illetékes budapesti és kőbányai döntéshozók, városvezetők, cégvezetők figyelmébe, tisztelettel…