Szemét ügy a szemét-ügy

A zöldhatóság nem akadályozta meg az Ezüstfa utcai hulladékválogató mű építését, pedig a kőbányai szakmérnök szerint több sebből vérzik a beruházás. A projektre így áldást adott a budapesti közgyűlés. Itt a kőbánya-kertvárosiak gondját szóba se hozta a kerület vezetője.

Kőbányán, különösen a Kertvárosban mindig történik valami. Tavaly beszámoltuk arról, hogy a fővárosi önkormányzat és a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Részvénytársaság az Ezüstfa utcába hulladékválogató üzemet tervez felhúzni, amelyben közel 40 ezer tonna szemét szelektálását végeznék.

Logikusan

Akkor az egyszerű józan logikára alapozva latolgattuk a beruházás hatását. Ezt írtuk: „40 ezer tonna évente, amelyet a helyszín sajátosságából adódóan közúton szállítanának a teherautók, feltehetően a Jászberényi út, Tündérfürt utca vonalán. Ez a szakasz már most is eléggé terhelt. A menetrendszerűen ki- és bejáró kamionok kipfugógáz-kibocsátása, a zajhatásuk mindenképpen érintené a közúti, vasúti és légiközlekedéstől már amúgy is sújtott kertvárosaiakat. Mert ugye nem csak a nyersanyagot hozzák be, a feldolgozott halmot el is kell vinni.”

Mivel a cikket annak apropóján jegyeztük, hogy a regionális környezetvédelmi felügyelőség elkezdte az engedélyezési eljárást, hozzátettük, hogy „a mű létesítése, üzemelése mekkora zajjal, por vagy egyéb szennyeződéssel, károkozással járhat, azt egyelőre nem tudjuk – mondhatni a zöldhatóságnak dolga kideríteni az említett eljárás során”.
Hangsúlyozzuk: egyszerű „paraszti” okfejtéssel jutottunk arra, hogy közvetve káros lehet az üzem léte, működése.

Gond egy szál se!

Láss csodát, a zöldhatóság – alapos szemrevételezés után, előzetes vizsgálati eljárásában – arra jutott, hogy a hulladékválogató műnek „jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges”! Mindezt a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség igazgatója, Pintér Eszter az általa aláírt, 2014. augusztus 26-án kelt határozatával „véste kőbe”. 

Ez nagyjából azért érdekes most, mert így szinte szabad utat kapott az üzem: a Fővárosi Közgyűlés januári tanácskozásán hagyta jóvá az Ezüstfa utcai létesítményt is magába foglaló, „A fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer környezetbarát technológiáinak bővítése, a hulladékfeldolgozás és újrahasznosítás arányának növelése” című projektet, hozta meg az ezzel kapcsolatos döntéseket. (De erről még később.)

A zöldhatóság részletesen indokolja döntését. A szervezet szerint a légszennyező anyagok ellenőrizhető módon kerülnek ki a levegőbe, ez kvázi nem befolyásolja a levegő minőségét; az érintett útvonalon óránként elhaladó négy jármű zajkibocsátása nem lesz számottevő, 1 decibel alatt marad – hogy csak két legpikánsabbat emeljük ki. Egyébként a határozatban benne van, hogy a panaszos lakók, ott élők azért kifogásolták a plusz zajterhelést, mert az már eddig is jelentős. Szerintük! A hivatal szerint nem; rosszul érzik! (Szerény véleményünk szerint elég hányaveti „az az alig 1 decibel nem oszt, nem szoroz, viseljétek el” típusú hozzáállás. Másként olyan ez, mint a húsleveshez való viszony: nem mindegy mennyi só van benne, lehet, hogy kicsit sósan „még elmegy”, de még egy csipetnyivel többel már ehetetlenné válik.)

Több sebből vérzik

A közgyűlési döntés után Fonyó Krisztián környezetgazdálkodási mérnök eljuttatta hozzánk hosszú, de alapos elemzését, ami amúgy összlakossági támogatást élvez a Kertvárosban.
„Amikor szembesültem a „Hulladék Válogató / Budapest, X., Eszterlánc utca 3. (42544/22 Hrsz.) – Előzetes Hatástanulmányával”, rögtön a régi indiánfilmek jutottak az eszembe: mondván, hogy a filmekben az indiánok mindig csak az egyik oldalról támadtak (mert a kamera különben a háttérben lévő iparterületet mutatta volna); úgy ennek a beruházásnak az „alapköve” is hasonló módon készülhetett: ránéztek a térképre (Google Maps), és annyi látszott, amennyi…

A tervezett beruházás helyének megjelenítése a hivatalos dokumentációban

A többivel nem törődtek! És ebből a minimumból próbáltak meg hosszú távú következtetéseket levonni, teszem hozzá – hibásan! (Minden észrevételt, a főbb tévedéseket, a pontos(abb) adatokat az önkormányzat tudomására hoztunk, mely azt tovább is küldte az illetékes környezetvédelmi hatóságnak; csakis a végső konklúziókat adjuk közre!)

Pillantsunk most bele a tervezett létesítmény „tervébe”.
A dokumentáció igen „megnyerő” külsejű: tetszetős, jól kivitelezett „sajtótermék”. Ismerteti az aktuális jogszabályokat, törvényeket is: a miheztartás végett… Szerepel benne egy „elvi vázlat” a létesülő üzemről. A technológiai leírás, a gépek adatai is „megjelennek”. Az egész technológiát – a miként, hogyant, etc. – megismerjük.
Azt is megtudjuk még, hogy építés alatti forgalom várható, de hogy EZ milyen „léptékű”, mennyiségű, arra nem térnek ki a Tervezők! (Ez „csak” a környéken lakókra kedvezőtlen hatású, mert ők un. életvitelszerűen élnek ITT, míg a szomszédos üzemek dolgozói csak az aktuális műszakban „vannak jelen”!)
Mivel a településrendezési tervnek nem mond ellent a tervezett üzem, éppen ezért abban semmilyen módosítás nem szükséges!
A környező területek is szép sorban bemutatásra kerülnek, azonban a terület(ek) „jellege”, azaz a zöld környezet ismertetése erősen korlátozott; és az Új Köztemető – szinte – csak „szóbeszédként” jelenik meg…
A domborzat ismertetése annyiban merül ki, hogy az adott terület – gyakorlatilag – sík. Ez igaz is, azonban a tágabb értelmű „környék” már nem, mivel az egész egy domboldal, mely lejt a Rákos-patak irányába. Aki csatangol a környéken, az észreveszi, hogy a házak pár méterrel a Tündérfürt utca „szintje” alatt vannak.

Teljesen nyilvánvaló a szintkülönbség

Később a levegőszennyezettség adatai kerülnek „napirendre”, melyekből látható az, amit a környéken lakók már eddig is tudtak: konkrétan, hogy a közlekedés szennyező forrás! És a határértékek károsak az egészségre! Az ismertetett széladatok nem jelentenek semmit sem, mert a Kertváros elhelyezkedése, alakja miatt több irányú szél szállíthatja a tervezett üzem területe felől az – esetleges – szállóport, légszennyező összetevőket: vagy „keresztben”, vagy „hosszában”!
Az élővilág ismertetésénél „előnytelen” felvételek szerepelnek, melyek nem mutatják meg a „valót”! Ráadásul csakis a „jelentéktelenebb” fajokra térnek ki, melyek „minden mindegy” alapon – legfeljebb „odébbállnak”! Pedig nagyobb méretű fajok is előfordulnak a környéken: vadászó sasok, őzsuták, etc.

Nahát, egy őzsuta és szarkák! A háttérben a 168E busz megállója az Ezüstfa utcában

A zajhatásokról szóló fejezetben senki sem ír arról, hogy a Jászberényi úton (31 sz. út) meglévő forgalom mennyire megterhelő a környékbeliek számára, no, meg arról sem, hogy a repülőtér forgalmát is „megérzik” az ITT lakók. Nem beszélve a vasúti forgalomról.

Jellemző forgalom a Jászberényi úton, 2014 nyarán

Vasúti vágányok -  tervezett üzem irányába nézve

Az un. építési (építés közbeni) forgalomról, valamint az un. üzemi forgalomról nincsenek konkrétumok, de a Tervezők szerint ez elviselhető! Vajon, ha ezek az emberek is ITT laknának, akkor is így vélekednének? Érdekes módon „egy hang sincs” az itt lévő un. Határerdőről, és ennek (rekreációs, pihenő-üdülő) szerepéről, holott e „létesítmény” több mint 100 éves, és az 1940-es években készült légi fotókon is megfigyelhető!
Meglepően hangzik, de a dokumentációban szereplő – bármilyen – kibocsátási adatsor csakis feltételezéseken (!!!) alapul!

Kőbánya-Kertváros, az 1940-es években készült légi felvételen. Jól kivehető a Határerdő sötét sávja

Azt írja a zöldhatóság, hogy ,,jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges". A fentiek tükrében: no comment...

2014 óta az eddig a Keresztúri úton közlekedő „gyorsjáratok”, ill. a távolsági buszok – részleges – átterelése miatt a forgalomnövekedés közel 25-30 %-os többletterhet jelent, bármilyen tekintetben!
A Jászberényi út kapacitáskihasználtsága pedig kb. 111 % (az Országos Közúti Adatbank adatai alapján)!
A dokumentáció nem veszi figyelembe, hivatkozás sincs rá, hogy a tervezett üzem környezetében közlekedik a 168E autóbusz! Ez is egy „alap” szennyező forrás; azonban ez a viszonylat a XVII. kerület egy részének közlekedési kapcsolatát jelenti az Örs vezér tér felé, melyet – egyelőre – más módon nem lehet megoldani, vagy még nem oldották meg!
A zöld környezetet sem mutatják be! E két fotó a tervezett beruházás helyszínén készült:

Tudni kell, hogy „normális esetben” az Új Köztemető nem zajforrástól védendő terület, azonban a 298., a 300., valamint a 301. parcella Nemzeti Emlékhely! Kell-e ennél több indok ahhoz, hogy miért is kell megvédeni?
2004 óta jelentős mértékben megnőtt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma, ill. az ebből eredő káros zajemisszió, és így a zajmisszió értéke is, mivel nincs csillapító tényező a 2 „végpont” között!
Ugyancsak tapasztalható a MÁV Zrt. vonalain (Bp.-Szolnok-Békéscsaba/Bp.-Hatvan-Miskolc) a megemelkedett tehervonat forgalom. Ez és a repülőtér forgalmának növekedése közel egy időre tehető!
A Jászberényi úton mért zajértékek éjjel sem csökkennek 60-65 dB, ill. a MÁV Zrt. vonalain pedig 75-80 dB alá!
A tervezés során azért figyelembe vehették volna (!!!) az un. minimális védőtávolságot, mely 500, de ITT – inkább – 750 méter!
A valóság azonban az, hogy – légvonalban – a tervezett létesítmény és a lakóterület legközelebbi pontjai közötti minimális távolság 191 méter! De akárhogy csűrjük, csavarjuk az adatokat, akkor sem több ez az érték 298 méternél!

Még egy kis „egészségügyi” kiegészítés a tervhez.
A szív- és érrendszeri betegségek okozta korai halálozás a budapesti átlagnál a pesti kerületek többségében szignifikánsan magasabb volt. A VII., VIII., IX., X., XX. és XXI. kerületekben mindkét nem esetében a fővárosi átlaghoz viszonyítva 15%- ot is meghaladó halálozási többlet mutatható ki, s nők esetében hasonló a helyzet a XVII. kerületben is!
A halálozási okok visszavezethetőek: a megnövekvő vasúti-, közúti- és légi forgalomra, ill. Kőbánya ipari múltjára, valamint a környező területekről „érkező” szennyező anyagokra!

A lakosság és az önkormányzat is támogatja az iparterületek fejlesztését, azonban ennek megvannak a feltételei! Lakóterületek környékén (lásd: Kőbánya-Kertváros) a helyi lakosság érdekeit kell előtérbe helyezni, és így a zaj-, közlekedés-, etc. környezeti terheléseket, valamint egyéb, a lakosságra negatív hatású létesítmények megépítését ellenezzük!
Jövőképünk egyáltalán NINCS!
Hiába is tiltakoztunk pl. a Külső Keleti Körút, az M4 autópálya bevezető szakaszának fejlesztései, tervezett nyomvonalai ellen, ez mit sem ért, hiszen a vonatkozó rendezési, területfejlesztési, stb. tervek változatlanul maradtak!

Ha a környezetünkben minden területet feláldoznak a közlekedés és az ipar oltárán, a még természetes állapotában megmaradt, vagy természetes úton már regenerálódott területeket – melyek javítják a környezet és az itt élők életminőségét – elpusztítják, tönkreteszik, akkor mi marad az ITT élő embereknek, milyen lesz így ITT az élet? És azt ÉLET-nek lehet-e egyáltalán nevezni?”

Szívás!

És a végére a bónusz! Tavalyi cikkünkben jeleztük, hogy az FKF Zrt. munkásokat keresett már az Ezüstfa üzembe – ami abból a szempontból, hogy új munkahelyeket teremt, üdvözítő.
Igen ám, de az említett fővárosi közgyűlési előterjesztésben már annullálták ezt az elképzelést. Eredetileg úgy volt, hogy legalább 24 fő dolgozik majd a szalagok mellett, de a 8,4 milliárd forintba kerülő, döntően EU-s forrásból táplálkozó projekt támogatási szerződésének módosulása értelmében „kézi válogatás helyett optikai válogatási technológiát” vezetnek be, a költséghatékonyság jegyében. (A hulladékos nagyberuházás másik kőbányai üzeme a büntetés-végrehajtás BUFA Kft-jén keresztül valósul meg, a Kozma utcai kézi válogatóban már jelenleg is folyik a munka, 14 fogvatartottal.)
Rögzítsük: az üzem sem nem környezetbarát, sem nem munkahelyteremtő! Konkrétan a kertvárosiak szívják meg – a szó átvitt és valódi értelmében! (Mint Fonyó Krisztián levezette, ugyebár.)

Polgármesteri némaság

A közgyűlés jegyzőkönyvének tanúsága szerint a napirend tárgyalásán jelen volt Kovács Róbert kőbányai polgármester – mint közgyűlési tag –, és egy szava sem volt a történethez! Az előterjesztést 23 igen, 0 ellenszavazattal és 8 tartózkodással hagyta jóvá a grémium. Az a jegyzőkönyvből nem derült ki, hogy Kovács melyik csoporttal voksolt, de tulajdonképpen mindegy is – a NEM-gombot nyomók közé kellett volna kerülnie.

Persze jó lenne tudni, a közgyűlésben kit is képviselt ebben az ügyben? A kőbánya-kertvárosiakat biztosan nem. Pedig, mint Fonyó Krisztián említett, az önkormányzat ismerte a helyiek megindokolt elutasító álláspontját.

Meg aztán az a szempont is felmerül, hogy a budapesti közgyűlésnek fontosak-e Budapesten élők problémái. Sőt, ha nagyon jogászkodni akarunk, a kertvárosiak gondja miatt ez az egész projekt – ami csak tetézi az elviselhetetlen lakókörnyezetet – alkotmányellenes! A kétharmad által bevezetett Alaptörvény XXI. cikke szerint „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”.
Na már most: betartatja/érvényesíti ezt a jogot valaki (kormány, önkormányzat) a Kertvárosban?

Jó lesz Budapestnek
A fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer környezetbarát technológiáinak bővítése és fejlesztése című projekt elsődleges célja a Budapesten keletkező hulladék korszerűbb feldolgozása – közölte Szeneczey Balázs városfejlesztéséért felelős főpolgármester-helyettes február 27-i sajtótájékoztatóján. A beruházás szorosan kapcsolódik a korábbi, ugyancsak uniós forrás bevonásával megvalósuló, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtő rendszer bevezetéséhez. A projekt eredményeképpen tovább csökken a lerakóba kerülő hulladék aránya.
A beruházás elemeiről szólva közölte, a múlt év végén üzembe állított lombdaráló berendezés lehetővé teszi a „nagydarabos" lomtalanítási hulladékok aprítását, így azok hasznosíthatóvá válnak.
Várhatóan ősszel átadnak két újabb hulladékudvart, amelyek a szelektíven gyűjtött hulladékok átvétele mellett, a nyugati mintákat követve újrahasználati központként is üzemelnek majd. A budapestiek ide tudják majd bevinni a számukra feleslegessé vált eszközöket, amelyek – akár javítás után – mások számára hasznosak lehetnek. (MTI)

(fotók: Halma Ágnes)