Az esélyegyenlőség okán …

Jó pap holtig tanul – tartja a mondás, de arról nem szól a Fáma, hogy néha azért kell tanulni, mert az öröm és ennek gyors megosztása másokkal figyelmetlenné teszi az embert. Így jártam én is, mikor a minap a Kőrösi Kulturális Központ előtt megépített rámpáról adtam hírt.

Jó pap holtig tanul – tartja a mondás, de arról nem szól a Fáma, hogy néha azért kell tanulni, mert az öröm és ennek gyors megosztása másokkal figyelmetlenné teszi az embert. Így jártam én is, mikor a minap a Kőrösi Kulturális Központ előtt megépített rámpáról adtam hírt. Ha alaposabban tájékozódom és nem egy rövid kérdést szegezek Győrffy László igazgatóhelyettesnek, már az első alkalommal sokkal több információt tudtam volna megírni. Erre hívta fel a figyelmemet több, az esélyegyenlőség és akadálymentesítés témakörben Joós Tamás, a Kőrösi igazgatója.

   Néhány napja – még a levegőben volt a szürke fedőfesték szaga – a délutáni órákban kalauzolt az intézményben Joós Tamás, s mutatta meg az év során saját beruházásban megvalósított fejlesztéseket. Az épületen belül kezdtük a „sétát”. – Nemcsak a lépcsőket váltottuk ki a mozgáskorlátozottak számára, de gondoltunk arra is, hogy megfelelő felszereltséggel (kapaszkodók, a kerekesszéknek megfelelő méretű ajtó, a berendezések magassága, stb.) rendelkező mosdót is kialakítsunk. Ez – némi kompromisszummal – a hátsó közlekedő folyosón, melyet hívhatunk „szervíztérnek” is, található – mondta, s szélesre nyitotta az ajtót.

   Valóban, minden igényt kielégítő helyiséget láttunk, s megjegyezzük, a különféle rendezvényeken elég sűrűn találkozhatunk kerekesszékes érdeklődőkkel. Ehhez tartozik még az is, hogy a lépcsőmászás akadályát leküzdendő, a teherlifttel meg tudják oldani az emeleti színházterembe, kiállító térbe való közlekedésüket is. – Az mindenképpen sajnálatos, hogy az évezred előtt épült közintézmények nem vették figyelembe a hátrányos helyzetűek igényeit. Nem mozgáskorlátozott-barát épületek. Ezeken a megfelelő átalakításokat nehéz megvalósítani, figyelembe véve az építészeti szempontokat is. Az új középületek, közintézmények esetében már törvény rendelkezik az akadálymenetes megközelítésről, s a belső közlekedésről – folytatta Joós, majd hozzátette. – A Halom utca felől már korábban is volt akadálymentes feljárónk, nemrég szereltünk fel korlátot is melléje.

   Kiléptünk az épületből, s megtekintettük a 2012-ben saját beruházásban megvalósított Halom közben lévő parkolónál a két darab, mozgássérülteknek fenntartott parkolóhelyet. Közöttük a járdára felvezető rézsűt is építettek, így az említett főbejárati rámpát innen is meg lehet közelíteni egy rövid sétával. – A dolgozóink, a beruházáshoz kapcsolódóan, 2012-ben részt vettek egy sajátos tréningen is, itt, az intézményben. A fogyatékossággal élőkkel együtt ismerték meg és tanulták meg kezelni mindazon nehézségeket, melyeket a látássérült, siket, mozgáskorlátozott tapasztalnak meg egy nem megfelelően kialakított intézménybe lépéskor. Tervezzük, hogy rövidesen felragasztjuk azokat a vezetőcsíkokat is, melyek a színházterem és más közösségi terek megközelítését szolgálják számukra.

   Visszafelé jövet a portán álltunk meg egy kis időre. Időközben összerakták azt a készüléket, mely a hallássérültek esélyeit hivatott kiszolgálni! – Ez egy indukciós hurokerősítő, mely a nagyothallókat szolgálja. Több lépcsőben fogjuk beüzemelni, jelenleg az aula ilyetén hangosítása működik.

   Az indukciós hurok a komplex akadálymentesítésben használatos elektronikus eszköz. A helyes megnevezése hangfrekvenciás hurokerősítő-rendszer. A nemzetközileg egységes jelzést jól láthatóan felragasztottuk az oszlopra.

„Kezdetben először a telefonkagylók gyenge hangjeleit váltották ki indukciós elvű megoldással. Az indukált elektromágneses teret érzékelni képes hangszedővel ellátott hallókészülékeket ún.  T  állásba kapcsolva és a telefonkagyló hangszóróját mozgató piciny tekercs által gerjesztett gyenge indukciós teret közvetlenül lehallgatva, kizárhatóak a hangszóró és a levegő nem kívánt hangtorzításai, így lehetővé téve a közvetlen és jó minőségű beszédértést. Innen az elnevezés,  T  állás” – írják a berendezésről a szakirodalomban. A digitális hallókészülékek ezt a köztes műveletet már kiküszöbölik, s akár egy sportcsarnokot is képesek megfelelően felszerelni a rendszerrel.

   Joós Tamás szólt még a KÖSZI-ben megvalósított, mobil le- és feljáróval történő akadálymentesítésről is. Kicsit távolabb áll a közvetlen témától, de megjegyezzük, a portán egy mobil életmentő készülék – defiblirrátor – található.

fotó: 10kerkult.hu/OGY