A Bosch lett a boss Kőbányán
Tavaly a Richter Nyrt adott át új gyógyszerészeti kutatóbázist, nemrég a Fabory Kft. nyitott új kötőelem üzletet, október 19-ére pedig a Bosch Kft hívta meg a sajtót egy ünnepélyes alapkő letételre, ahol is a cég ügyvezető igazgatója bejelentette, Gyömrői úti telephelyén egy új fejlesztési központot létesít. Ismét gazdagodik Kőbánya.
A telephelyen elkezdődtek a földmunkák, mindenhol jelölő karókat, az alapok gödreinek körvonalait lehetett látni. Az egyik szélén, egy óriási fúrótorony szomszédságában fehér sátortető védte azt a parányi, kibetonozott üreget, ahová az új objektum „alapkövét” helyezték el (a képen balról) dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere, Thomas E. Beyer, a Bosch csoport magyarországi ügyvezető igazgatója, Jan Peter Stadler, a Budapesti Fejlesztési Központ vezetője, Ács István, a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója.
Elsőként Thomas E. Beyer úr lépett a mikrofonhoz! Megköszönte, hogy a jelenlévők elfogadták a meghívást, majd így folytatta: – Miskolcon alig egy hónapja adtunk át egy új autóipari gyártócsarnokot, itt, Budapesten, Kőbányán pedig az elkövetkező évek legjelentősebb Bosch beruházásának alapkövét rakjuk le. Robert Bosch 125 éve alapította meg a céget Stuttgartban, a Bosch Kft. pedig az idén ünnepli 20 éves születésnapját. Ez a beruházás mérföldkő a vállalat életében, mert nem csak egy épület alapkövét helyezzük el, hanem egyúttal megalapozzuk a Bosch további magyarországi fejlődését is. 
A beruházás két ütemben valósul meg. Az első épület 6 milliárd forint értékű befektetést jelent, míg a további fejlesztésekre a jövő évben kerül sor. Az építkezés 2013 elejére fejeződik majd be, a második ütem végét pedig 2015-re tervezzük. Ezzel a beruházással a Bosch ismételten elkötelezte magát a magyar tudás, a magyarországi mérnökök mellett.
Czomba Sándor államtitkár azt emelte ki, hogy a Bosch beruházása mind rövid, mind hosszú távon új munkahelyek megteremtését is jelenti. Egy beruházásnak nem az alapkő letétele a leglátványosabb része, ám aki előre gondolkodik, mégiscsak azt kell mondja, ettől fontosabb nincs is talán, hiszen az alapkő megléte záloga a megvalósulásnak. A foglalkoztatás pedig e ponton lép be a rendszerbe. Az államtitkár kijelentette, a Bosch hosszú távú tervei egybeesnek a kormányzat elképzeléseivel. Hangsúlyozta, a beruházás különösen az építőipar fejlődésére hat majd ki.
Ács István, a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az új központi bázis ad majd otthont a kft kereskedelmi és logisztikai központjának, hidraulika tápegységeket és automatizálási rendszereket gyártó üzemének, valamint vevőszolgálati és oktatóközpontjának is.
Jan Peter Stadler, a fejlesztési központ vezetője hangsúlyozta: a Bosch éves szinten jelentős összegeket költ kutatás-fejlesztésre (K+F), tavaly Magyarországon 11 milliárd, az idén pedig a tervek szerint 12 milliárd forintot fordítanak K+F-re.
Kovács Róbert polgármester azzal kezdte köszöntőjét, hogy „minden település vezetőjének álma, hogy alapkő letételen vegyen részt, legyen az állami, önkormányzati beruházásban megvalósuló vagy magántőkéből létrejövő fejlesztés. Ugyanis, a munkahelyteremtés számunkra is fontos, és bízunk benne, a kőbányai munkavállalók számára is komoly lehetőséget jelent majd a Bosch invesztíciója akár az építkezés időszakában, akár a későbbiek folyamán.” Ez után a városvezető szemszögéből elemezte a Bosch fejlesztésének jelentőségét. Felidézte, hogy a 2010-ben megalakult önkormányzat célul tűzte ki egy új Kőbánya megvalósítását. Tette ezt azért, mert Budapest eme városrésze méltatlan helyen szerepel a fővárosi kerületek sorában. „Jóllehet, Budapest mértani közepe Kőbányán található, azaz, a város szívében élünk, mégis, sokak képzeletében úgy él ez a kerület, mint egy elmaradott fővárosi peremkerület. De mi, kőbányai lakosok tudjuk, ez nem így van. Kőbánya talán Budapest egyik legszínesebb, leggazdagabb kerülete.” Kovás Róbert néhány különlegességet emelt ki állítása igazolására, köztük műemlékeket, a pincerendszert, híres és világszerte elismert művészeket, tudósokat, Kőbánya szülötteit sorolta. „Ez a kerület mindig képes volt a megújulásra. A pincerendszer a kőbányászat folytán jött létre, majd a virágzó szőlőtermelésnek volt kulcsfontosságú része, később a Dreher család hasznosította a sörgyártásnál. A vegyipar a gyógyszergyártás ide településével és fejlesztéseivel vitte, viszi hírünket a világban.” Köszöntőjének záró részében azt emelte ki Kovács Róbert, hogy míg a többi kerületben lakóparkok, bevásárlóközpontok építésére fektették a hangsúlyt, addig a kőbányai városvezetésnek az a célja, hogy olyan beruházásoknak adjon helyet, otthont az új létesítményeknek, melyek munkát biztosítanak a kerület lakosságának is. A Bosch beruházása pedig ismételten a megújulását hozza a kerületbe.
Az ünnepélyes alapkő elhelyezés előtt köszöntötték a Bosch hatszázadik magyar mérnök alkalmazottját, Chován Kingát. Az alapkőbe egy acélhengerbe zárva a létesítmény tervdokumentációját, magyar aprópénzt, a napi sajtótermékeket és a magyar trikolor egy darabját helyezték el. Az alapkő közös lezárása után Ádám Botond 12 éves kisfiú megnyomta a beruházás indítógombját, a szomszédos fúró és cölöpverő berendezés zaja azonnal hallhatóvá vált. Kőbánya ismét gazdagodott…
fotók: 10kerkult.hu/OGY
