Különös karácsony

Ismét karácsonyi ünnepi klubnapot tartott a Bajcsy-Zsilinszky Kórház stroke-klubja december 20-án. Az eseményt nemcsak a tagok érdeklődése, aktivitása, a rehabilitációs részleg dolgozóinak figyelme jellemezte. A betegekkel tartott több vezető politikus, civil szervezet vezetője és az ünnepi műsor is káprázatos volt.

A meghirdetett kezdési időpont előtt már bő fél órával szinte teljes volt a létszám. Sokan saját készítésű süteményeket és más finomságokat raktak az asztalra, mások az utolsó hangpróbákat végző kórust figyelték. A terem alkalmi paravánnal elkerített sarkában a Gördülő tánccsoport készülődött. Nem maradt el a vetítés ellenőrzése sem. Kiss Judit pszichológus, a stroke-klub „motorja” ezúttal is mindenhol jelen volt. Mindenkihez volt egy kedves szava, köszöntötte az érkezőket, igazi háziasszonya volt a karácsonyi klubnapnak.

   Minden készen állt, megérkezett dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke, a stroke klub tavaly ilyenkor felkért fővédnöke, Kovács Róbert polgármester, a kórház képviseletében dr. Köves Ágnes főorvos, a Bajcsy-stroke centrum vezetője, több önkormányzati képviselő, a klub és a közreműködők szponzorai, más meghívottak. (képünkön balról: Szabóné Gerzson Sarolta beszélget Köves Ágnes doktornővel és Bereczki professzorral)

   Kedves momentummal kezdődött az ünnepség. Gáll Gizellát, a klub működéséhez helyet biztosító Kőrösi Kulturális Központ munkatársát köszöntötte-búcsúztatta Kiss Judit és dr. Lippai Zoltán főorvos. Gizus teljes szívvel végezte a klubbal kapcsolatos koordinációs munkát annak létrejötte óta. Januártól új munkahelyen dolgozik, így a klubbal való szoros kapcsolata megszűnik, bár „nem lehetetlen, hogy más munkák során összeakadunk a jövőben is” – mondta.

   Kiss Judit ezután Bereczki professzort kérte egy rövid köszöntőre, néhány kedve szóra. A professzor arra emlékeztetett, tavaly meglepte a fővédnöki felkérés, de örömmel vállalta. – Most azt mondhatom el, jól tettem, hiszen lehetőségem volt folyamatosan figyelemmel kísérni a klub munkáját, s nem csak a híradásokra támaszkodhattam: az országos stroke napon személyesen is találkozhattam a vezetőikkel, a tagokkal. Meggyőződésem, eredményes munkát végeznek mind a megelőzés, mind a gyógyítás terén, s hogy jól is teszik a dolgukat, annak bizonyítéka, hogy most is majd’ százan vannak jelen – fejezte ki elismerését.

   Bereczki professzort Kovács Róbert követte. Elmondta, az önkormányzat több olyan kezdeményezést felkarolt, támogatott az utóbbi időben, melyek az egészséges életmódra való törekvést tűzték ki célul. Ez a klub kicsit más, az eddigi értesülései alapján itt beteg emberek jönnek össze, hogy megosszák egymással a gyógyuláshoz vezető út apró praktikáit. – Mindezek mellett egy nagyon fontos elemét szeretném kiemelni a klub működésének! Létrejött egy összetartó, egymásra figyelő közösség, s a karácsony apropóján azt is elmondhatom, az a szeretet, figyelem, amit itt kapnak egymástól, szinte pótolhatatlan. Kívánom, hogy ez ne változzon, s minél előbb gyógyultan térjenek vissza korábbi életükhöz, családjukhoz, szeretteikhez!

   Jó kívánságai mellett apró ajándékkal köszönte meg a Kiss Juditnak és Lippai Zoltánnak eddigi munkájukat. (képünkön Kiss Juditnak adja át az önkormányzat ajándékát Kovács Róbert)

   Köves Ágnes azt fejtegette, hogy a stroke-klub működése a kórházi munka hasznos kiegészítője. Fontosnak tartotta, hogy a klub az eltelt idő alatt a gyógyítási folyamat szerves része lett, a programjaik, a rendszerességük hasznos segítség számukra.

   A méltatások, köszöntők után elkezdődött az ajándékműsor, melynek két főszereplője volt. A már korábban beharangozott Gördülő Tánccsoport és a stroke-klub „színpadán” debütáló vegyeskar, a Szent László Gimnázium kórusa Bartháné Ábrahám Katalin vezetésével (fenti nagy kép).

   Kettejük műsorszámai közé épült be néhány ajándék kiosztása, közöttük is az egyik legnagyobb sikert a „terápiás” kutyusok virsliből készült „nyaklánca” aratta. A közönségnek azért, mert rendkívül mulatságos volt, ahogy pillanatok alatt eltüntették az ebek e remek eledelt, a kutyáknak meg azért, mert igazi csemegét kaptak.

   Kedves színfoltja volt ennek a betétnek, mikor a klub tagjainak nevében Lippai főorvos kapott egy „testhezálló” ajándékot. Az iránytűvel arra céloztak, hogy néhány kirándulás alkalmával bizony „eltévedt” a főorvos úr, hosszú perceket kellett rá várni. No, ez igazi meglepetés volt számára, s kétségtelen, nagyon örült a kis műszernek.

   Dr. Szél István (a képen Kiss Judittal), az Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társaságának (ORFMMT) elnöke egy rövid köszöntőben kifejtette, hogy az agyi érkatasztrófán átesett betegek csak úgy tudnak a „normális” életbe visszatérni, korábbi tevékenységüket vagy teljes egészében vagy részlegesen folytatni, ha megfelelő rehabilitációban részesülnek. Stroke centrumok több helyen is vannak az országban, s bár kétségtelenül jól dolgoznak, nincs háttérklubjuk vagy nem ilyen nagyságrendben működik, mint a Bajcsy Kórház klubja. Kiemelte még, hogy ez a közösségi forma nemcsak a fizikai rehabilitációt, de a rehabilitációban részt vevők pszichés állapotának javulását is szolgálja. Szerinte ezzel a tényezővel kevesen foglalkoznak az országban.

   Az ünnepi műsor befejezése, egy fergeteges kerekesszékes kánkán után a közönség is megmozgatta az ülésben elgémberedett tagjait, s jöhetett a tánc, a finomságok kóstolása. A Colours Rehab KFT, az Otto Bock Hungaria KFT, a Rex-San KFT valamint Nagy Béla és családja szponzorálásával megvalósult stroke-karácsony a délutáni órákban ért véget.

A stroke-klub karácsonyi délutánjának vendégei, támogatói az első sorból figyelik a műsort

Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT  

Szerkesztőségünk a Kőbányai Írók, Költők Egyesülete tavaly év végén megjelent Találka a szökőkútnál című antológiájában közölt Mucha Tamás veressel kíván további sikeres munkát a klubnak.

Mucha Tamás: sztrók

kúszik a vérrög, szűkül az ér,

szeretne tenni, de béna a kéz.

felkelne gyorsan, csuklik a láb,

eltorzult arcon ferdül a száj …

sziklatömb súlya mellkason ül,

magányos csöndben halál hegedül,

veríték csillan homlokodon,

váratlan kéztől ér a pofon.

vajúdva látod önmagadat,

önként kitárva létkapudat.

túloldalt hallik csábító ének,

van itt még dolgod, súgja a lélek.

rejtélyes tudaton nincs már kilincs,

hasadó darabjain kattan a bilincs.

testedet várja utolsó telked,

gyors vizű folyóban csobban a lelked.

fotó: 10kerkult.hu/OGY