Őszi séták Budapesten

A stroke-betegszervezet az ősz elején több budapesti sétát szervezett, egyúttal kiállítást és múzeumot is megnéztek a tagok. Hogy miért éppen ősszel történtek ezek a látogatások? A magyarázat egyszerű: eltelt ez a kánikulákkal tarkított nyár, amikor is Lippai főorvos úr nem ajánlotta, hogy bármilyen szabadtéri programot csináljunk…

Nos, mivel a rekkenő nyár miatt a július és az augusztus kimaradt, szeptemberben találkoztunk először a már megszokott, és nagyon kedvelt szalonnasütéssel. A közös nyársalás most is az Ihász utcában, a Bárka kertjében volt. Magunk sem akartuk elhinni, hogy már hetedik alkalommal voltunk ott! A kellemes idő, a helyszín és az újra találkozás öröme volt, ami felejthetetlenné tette ezt a délutánt.

   A szalonnasütés képei IDE kattintva találhatók.

   Októberben a Városligetbe szerveztünk egy kis kiruccanást. A Magyarország 365 című fotókiállítás 132 alkotását néztük meg. A kiállítást profi és amatőr fotósok képeiből állították össze. Oszvald György segítségével próbáltunk ezek között eligazodni, és kaptunk betekintést a szakma technikájának titkaiba. Voltak, akiknek azok a képek tetszettek, amelyek Magyarország természeti szépségeit mutatták be, de voltak ikonikus épületekről, vagy éppen sporteseményekről készültek is. Nekem személy szerint (Juhász Györgyi – a szerk.) az „állati” képek nyerték el leginkább a tetszésemet.

  Berendi Tibor (Salgótarján): Ébredés című fotója

   A Magyarország 365 fotópályázat öt évvel ezelőtt született meg két dolog találkozásából. Az egyik a hazaszeretet, a másik a hiányérzet. Sokféle fotópályázat van az országban, de alig találunk olyat, amelyik az országot a maga teljességében, ezernyi árnyalatában és szépségében mutatja be. A Magyarország 365 erre vállalkozott. Régi vágyunk volt, hogy a kiállítás a város egyik legszebb helyén, a megújult Városligetben is megjelenhessen. A pályázatra 44 ezer kép érkezett, ezekből 132 alkotás lett kiállítva – írták a kiállítás szervezői.

   A kiállítás képeiből egy szerény válogatás ITT található.

   November hónapra két program is jutott. Látogatást tettünk a Pesti Vigadóban (erről rövidesen egy külön cikk lesz olvasható), és a Szamos Csokoládé Múzeumban. Ez utóbbi a  Kossuth téren található.

   „A Szamos csokoládé története 1986-ban kezdődött, amikor is Szamos Mátyás megnyitotta első üzletét a Párisi utcában. Az akkor még aktívan dolgozó cukrászmester itt készítette el az első marcipános konyakmeggyét. A Párisi utcában lehetett először megvásárolni a különböző kézműves Szamos csokoládékat. 

   A Szamos család régi álma valósult meg azzal, hogy a csokoládé rajongók örömére létrehozta a Szamos Csokoládé Múzeumot, ahol megismerkedhet a világ legkedvesebb édességének titkaival.

   A Kossuth téri Szamos Cafe felső szintjén található Szamos Csokoládé Múzeum hat termen keresztül mutatja be a kakaó és a csokoládé történetiségét, a forró csokoládé fogyasztásának kultúráját, az édességek tárolásának csodálatos formavilágát és még megannyi érdekességet és lehetőséget ad egy élményekkel teli, kóstolóval, filmvetítéssel, csokoládé-díszítéssel bővített emlékezetes élmény átélésére is” – olvasható a múzeum honlapján

   Már ahogy beléptünk, elvarázsolt a finom kávé- és csokoládé illat!  A földszinten mindenféle édességet lehetett fogyasztani, a múzeum az emeleten van. Itt láthattuk a kakaó és a csokoládé készítés történetét, hagyományos eszközöket és a vitrinekben a szép porcelánokat. Egy régi édességboltot idézett fel az egyik szoba, korabeli berendezéssel, régi pénztárgéppel, bonbonos dobozokkal, a cukorkák tárolására szolgáló üvegedényekkel.

   Legnagyobb sikere a marcipánból készült műalkotásoknak volt: a Parlament, a koronázási ékszerek, és a világ legnagyobb marcipán alkotása, melyet Jean-Étienne Liotard: A szép csokoládéslány című festménye alapján 78 kg marcipánból  készítettek a Szamos mesterei.

   A kiállítás megtekintése után láthattunk egy rövidfilmet a Szamos családról és a kézműves csokoládék készítésének titkairól. A belépő mellé ráadásul még egy kis tasakban kóstolót is kaptunk különböző csokipasztillákból. Aki akart, vásárolhatott is a sokféle ínycsiklandó édességből, szaloncukorból.

   A program után többen átsétáltunk a Bazilika előtti karácsonyi vásárt megnézni.

szöveg: Juhász Györgyi

fotók: 10kerkult.hu/OGy, a csokimúzeum: Galuska Andrea fotói