Ismerkedés Fehérvárcsurgó és Majk nevezetességeivel
2023. június 15-én a Stroke-klub csapatával – a hosszú téli-tavaszi szünet után – végre elindultunk szokásos évi autóbuszos kirándulásunkra, amelyre az Önkormányzat által nyújtott civil támogatás segítségével jutunk el minden évben.
Idén úti célként Fehérvárcsurgót és Majkpusztát néztük ki. Kellemes, nyár eleji időjárásban indultunk neki a kalandnak. Mert mozgásukban korlátozott és kerekesszékes tagjainkkal tényleg sokszor „kaland” a kirándulás. Hiába igyekszünk mindig olyan helyeket megcélozni, ahol a látogatás, a mosdó és egyebek akadálymentesek; – mindig érhetik a csoportot meglepetések. Elromlik a lift, a korlátlift, stb.
Fehérvárcsurgón pont az volt a meglepetés, hogy minden flottul működött. Két kísérőt is kaptunk: az egyik hölgy magyarázta a tudnivalókat, a másik csak a kényelmünkről gondoskodott. Nagyon köszönjük nekik!
A Károlyi kastély
Itt az 1844-51 között épült Károlyi-kastélyt néztük meg, ami egy 40 hektáros, arborétum jellegű park közepén épült, a parkban több, mint 150 éves fenyőkkel, hársakkal, tölgyekkel és egy tóval.
A kastély építtetője Károlyi György, a reformkor egyik legfontosabb szereplője volt, gróf Széchenyi Istvánnal és báró Wesselényi Miklóssal együtt küzdöttek a haladásért. A 48-as forradalomban is részt vett, ezért az osztrákok letartóztatták, majd 1849-ben szabadon engedték azzal, hogy nem hagyhatja el a fehérvárcsurgói birtokot.
Korabeli viselet a budoárban
A kastély és a birtok a fiára, unokáira, majd dédunokájára, Károlyi Györgyre szállt, aki az utolsó birtokosa volt az uradalomnak. Ő a kultúra területén alkotott maradandót. 1979-ig Párizsban élt, akkor létrehozta a Károlyi József Alapítványt, melynek fő célja a kastély rendbehozatala volt. Jelenleg is itt lakik feleségével.
A kastély Magyar és Európai Kulturális Találkozó Központ. Célja Európa alaposabb ismerete Magyarország és a magyarok számára, ill. Magyarország és a magyar kultúra bemutatása Európa országai és népei számára.
A grófi könyvtár
Minderről vezetőnk részletesen beszámolt, megnézhettük a kastély kápolnáját, különböző lakóhelyiségeit, könyvtárát.
Ezután nagyon szép utunk volt a Vértesen keresztül Majkpusztára. Vértes a monda szerint onnan kapta a nevét, hogy amikor III. Henrik német-római császár 1051-ben nagy hadjáratot indított Magyarország ellen, I. András magyar király hős seregével és taktikai cselekkel úgy sarokba szorította őket, hogy végül a német császár kénytelen volt békéért könyörögni.
I. András megkönyörült rajtuk, a német katonák pedig fejvesztve menekültek, mindent hátrahagyva, elhajigálva még fegyvereiket, pajzsaikat, vértjeiket is. Ezek szinte beborították az egész hegyoldalt. Ezért nevezik ezt a hegységet mai napig Vértesnek – állítólag.
Ebéd a tóparton - vajon miért a tűző napos partra telepítették a padokat a fák árnyéka helyett?
Majkra megérkezve, a tó partján, kellemes környezetben elfogyasztottuk a magunkkal hozott szendvicseket, italokat. Körbekínáltuk az otthonról hozott házi süteményeket, erőt gyűjtöttünk a következő programhoz.
Itteni kísérőnktől megtudtuk, hogy a XVIII. században itt telepedtek meg az itáliai eredetű kamalduli rend hallgatási fogadalmat tett remetéi. Több helyen olvashattunk idézetet a hallgatással kapcsolatban íróktól, költőktől. Nekem legjobban Johann Christian Hölderlich mondata tetszett:
„Mielőtt megszólalnál, gondold végig,
hogy amit mondanál, szebb-e, mint a
csönd, mit meg akarsz törni”.
Az épületegyüttest az erdő közepén, egy tó partján építtette gróf Eszterházy József. A konvent épületben kiállítások láthatók, melyek megidézik a remeteség egykori hétköznapjait és ünnepi eseményeit. Az egykori templomból mára csak a torony maradt (ide, aki akart, fel is mehetett).
A kertben 17 egyszerű cellaház található, amely mindegyike arisztokrata családok adományaiból épült, főhomlokzatukon az adományozó család címere látható. Nagyon érdekesek voltak számunkra a szerzetesek apró házai. Minden házban egy szerzetes lakott, volt benne háló, dolgozó, kamra, apró műhely, kápolna, és mindegyikhez tartozik egy kis kert is, amit saját maguk műveltek meg, ott termesztettek fűszer- és gyógynövényeket.
Miután a rendet II. József feloszlatta, az Eszterházyak vadászkastélyt alakítottak ki belőle.
A vadászkastély fogadótermének egyik mennyezet alatti freskója
Mindkét helyszín, ahol jártunk, a kastély és várprogram keretében lett felújítva, hogy látogatható legyen mindenki számára. Majkon több helyiségnél is láthattunk képeket arról, ahogy még tíz évvel ezelőtt, romjaiban hevert itt minden.
Erről a kirándulásunkról is sok-sok élménnyel gazdagodva tértünk haza.
Szöveg: Juhász Györgyi
Fotó: Oszvald György
A cikkhez képgaléria tartozik – ITT
