Végre, végre! – újra együtt a stroke-klub
A koronavírus járvány lecsillapodása után, február óta először találkozott a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Stroke Betegszervezete kicsi, de lelkes csapata július 14-én. Az úticél a Városliget volt, ahol a Millennium Házát látogatták meg.
Az épület tervezésére kiírt pályázatot Pfaff Ferenc nyerte el, munkatársával, Kauser Gyulával. Mindketten Steindl Imre tanítványai voltak. Kivitelezője Gregersen Guilbrand, norvég ács és építőmester volt, aki 1847-ben telepedett le Magyarországon.
Az akkor még feltörekvőben lévő Zsolnay-gyár ólommázas majolika díszítményei kerültek a házra. A varázslatos motívumokkal és mázas vázaszobrokkal díszített épület büszkén hirdette, hogy a magyar művészet is képes világszínvonalú alkotások létrehozására, sajátos „magyar ízt” adva a neoreneszánsz stílusnak is.
Az épületet 1885-ben adták át, elegáns tárlatok helyszínének szánták. Azonban hiába volt gyönyörű, kiállítóteremnek kicsinek bizonyult. Később volt benne egészségügyi csarnok, helytörténeti gyűjtemény, a háború után szobrászok műhelye, vendéglátóhely. A II. világháború alatt az épületben hadikórház működött. Ennek ellenére szívós túlélőnek bizonyult, túlélte a háborús pusztítást, és a történelmi korszakváltások viharait.
Az épület, mely az 1885-ös állapotot mutatja
A hányatott sorsú házat 2017-ben, a Liget Budapest Projekt keretében kezdték el felújítani, és 2019-ben adták át a nagyközönségnek. Az épület kiállítótérként, kávézóként és rendezvényhelyszínként működik, amelyben keveredik a századfordulós és a kortárs hangulat.
Az első maga az épület, mely az 1885-ös állapotot mutatja, sőt egyesek szerint néhol még tökéletesebb is, mint annak idején.
A második a kávézó, amely motívumaival, színeivel a századfordulót idézi, de kortárs módon, a falon látható, nagyméretű tányérokkal, a burkolattal, tükrökkel.
A harmadik rész a kiállítótér, amelyben most a Városliget aranykorát bemutató kiállítás várja a látogatókat, és amit mi is megtekintettünk.
Kitűnő vezetőt kaptunk, aki részletesen mesélt a liget történetéről. Láthattuk gróf Andrássy Gyula szobrának (ami a Parlamentnél áll) gipsz mintáját, megtudhattuk az Andrássy út és a Hősök tere kialakulásának történetét. Felszállhattunk a földalatti vasút egy kocsijába, ahol a kapaszkodókból lelógó tableteken a korabeli Budapest képei robognak el mellettünk az egyes állomásokat érintve.
Fotózkodhattunk a Hősök tere Gábriel arkangyalának másával is (a kijáratnál meg lehet adni az e-mail címet, amire elküldik a képet!). Vezetőnk fellapozta nekünk a 25 m2-es, interaktív képeskönyvet (képünk), mely a Vajdahunyad várát, az Állatkertet és a Széchenyi fürdőt mutatja be. A Millenniumi emlékmű alakjairól és történelmi eseményeiről is tájékozódhattunk.
A következő teremben hatalmas terepasztalon láthattuk a jövő Városligetét, az épülő Magyar Zene Házával és a többi tervezett épülettel, a Nemzeti Galériával, a Néprajzi Múzeummal, a Magyar Innováció Házával, játszóterekkel, kutyás parkkal, a Vakok kertjével, és sok-sok zöld felülettel.
Az utolsó teremben videón ismerkedhettünk meg a Gundel-palacsinta hozzávalóival és készítésével.
Akinek volt kedve, még visszamehetett az egyes részleteket jobban megnézni.
Egyébként, ha nem vezetővel látogatjuk meg a kiállítást, a bejáratnál mindenki kap a kezébe egy tabletet, amelyen mindent részletesen bemutatnak az egyes állomásokhoz kapcsolódóan, úgyhogy egy tényleg modern, interaktív kiállítást láthatunk...
Az alagsorban még egy vetítőterem is van, ahol az épület felújításáról ill. a Városliget fejlesztési tervéről láthatunk kisfilmeket.
Látogatásunk végén megpihentünk az épület előtt kialakított, kényelmes padokkal ellátott, 1500 rózsatőből álló lugasban, melynek közepén egy Zsolnay díszkút áll.
Talán apróságnak tűnhet, de számunkra nagyon fontos, hogy az épület akadálymentes, az utcaszintről lifttel is fel lehet jutni a kiállítás és a kávézó szintjére, illetve az alagsorban lévő, igazán tiszta, modern, akadálymentes mosdókhoz. A recepciónál kézfertőtlenítő is rendelkezésre állt.
A stroke-klub látogatáson résztvevő tagjai
Jó volt végre újra látni egymást, és egy kicsit kiszabadulni a bezártságból. Beszéltünk arról is, hogy milyen programok várnak még ránk idén. Reméljük, hogy meg is tudjuk valósítani őket!
A látogatáson készült fotók ITT tekinthetők meg.
Szöveg: Juhász Györgyi; fotók: Juhász Györgyi, Galuska Andrea; Liget Budapest Projekt
