AD-blacklist1

2020
jan.
13

Zsidó emlékek nyomában

Írta: Oszvald György

STROKE Zsinagoga 046leadA Dohány utcai Zsinagógával, a zsidók hagyományaival, szokásaival ismerkedtek a stroke klub hosszabb sétára is vállalkozó tagjai 2019. augusztus 8-án. A témáról szakavatott idegenvezető adott tájékoztatást.

 

 

 

 

„Magyarországon – a különböző becslések szerint – ma több, mint 120 ezer zsidó ember él, legtöbbjük Budapesten. A Szövetséghez mintegy negyven zsinagóga tartozik, ebből a fővárosban lényegében húsz templomkörzetben van rendszeres istentisztelet. Az 1989-es rendszerváltást követően új fejezet kezdődött a magyarországi zsidóság életében. Az ateista állam által állított korlátok eltűnése ismét lehetővé tette a szabad vallásgyakorlást. A Mazsihisz feladatának tekinti, hogy a magyar zsidók számára elérhető és vonzó közelségbe hozza a zsidó vallás gyakorlásában megvalósuló lelki feltöltődés lehetőségét miközben, a többségi magyar társadalom vonatkozásában egyfajta hídként közvetíti a vallásuk és kultúrájuk értékeit.” – olvasható a Mazsihisz honlapján.

  

   A Kőbányán havi rendszerességgel foglalkozásokat tartó stroke klub, betegszervezet tagjai, vezetői a fent idézett értékmegőrzésre, hagyományőrzésre és a kulturális értékekre voltak kíváncsiak.

   Juhász György alapos és körültekintő szervezésének köszönhetően mintegy harmincan vállalkoztak a nyár derekán arra, hogy meglátogassák a Dohány utcai Zsinagógát. Szerencsére, nem kellett sokat várakozni; – a bejáratok előtt ugyanis bábeli hangzavart produkáló külföldi csoportok vártak a bebocsájtásra. A kőbányai csoportnak a beléptetés, értve benne a biztonsági átvizsgálást is, zökkenő mentes volt, s a kapu mellett már várta őket az idegenvezető.

 

A zsidóságról

 

   Ugyan nem ellenőrizte, de még a templomba lépés előtt jelezte az idegenvezető, hogy a férfiaknak kötelező a fejfedő viselete, a hölgyek pedig nem lehetnek fedetlen vállal. Ennek, köszönhetően az előzetes tájékoztatásnak, mindenki eleget tett.

 

   STROKE Zsinagoga 123A zsidóságról, szokásaikról, a Zsinagógáról, mint épületről és közösségi térről sok érdekességet elmondott az idegenvezető.

   Az egyik fontos tudnivaló, kik is a zsidók, honnan származnak. A mai Magyarország területén, már jóval a magyar honfoglalás (895) előtt, az i.sz. II., III. évszázadban számottevő zsidó közösségek működtek, köszönhetően annak, hogy részint kereskedőkként Rómából, másfelől közvetlenül Izrael területéről, rabszolgákként (a Bar Kochba vezette szabadságharc (132-135) leverése kapcsán) kerültek Pannóniába. A mai Dunaújváros, Szombathely, Budapesten az óbudai Aquincum, de Pécs, Dombóvár, Siklós, Eszék, Sárvár területén kerültek elő menórával díszített különféle tárgyak, s más leletek. A honfoglalás kori temetkezési helyek között, Békéscsaba környékén a zsidó vallás előírásaira utaló sírcsoportokat találtak. A zsidóság tárgyi emlékeiről a zsinagógához tartozó múzeumban sok értékes lelet tanúskodik

   Az államalapító Szent István, aki felvette a kereszténységet, és 1000-ben uralkodó vallássá emelte, törvényeiben a különböző népeknek és vallásoknak, így a zsidóknak is, jogegyenlőséget biztosított.

 

   A zsidó név a héber Júda törzsnévre vezethető vissza, a népnév héber megfelelője jehudi. A zsidókat az ókorban hébereknek is nevezték, egyes nyelveken a mai napig a héber népnév a használatos. Kutatások, ásatási leletek támasztják alá, hogy a zsidóság a Közel-Keletről, pontosabban Levante térségéből származik. Ma azt mondhatjuk, hogy a világ zsidósága (az izraelita hitet vallók) lényegében két földrész két országában, az Egyesült Államokban (39 %) és Izrelben (42 %) él.

   A zsidók életét a tóra határozzák meg, például előírja, hogy milyen nagyságú földbirtokuk lehet, s mivel ez nem túl nagy, vélhetően ezért is, a zsidók inkább a kereskedelem felé fordultak, mint a gazdálkodáshoz. Vagy a tanulást a gyerekeknek már három éves korukban el kell kezdeni.

  

Az épület

 

   A Dohány utcai zsinagóga 160 évvel ezelőtt született. Létrehozására pályázatot írtak ki, amelyet a kor legjelesebb mérnökei közül Ludwig Förster (1797—1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyert meg egy mór stílusú zsinagóga tervével. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. A zsinagóga 53 m hosszú, 27 m széles, a szentélynél, melyet Feszl Frigyes tervezett, a Frigyszekrény 8,2 méter magas. Korának legnagyobb európai zsinagógája volt. A templomban 1492 férfi és 1472 női ülés van.  

   STROKE Zsinagoga 046Megjegyzem, én 1500-ra saccoltam, amit az idegenvezető félig jó megoldásnak nevezett, mondván, ennyi a földszinten van, az ülőhelyek másik fele az emeleten, a karzatokon található.

 

   Elhangzott, hogy Budapesten közel 50 kisebb zsinagóga is található: a Kazinczy utcaiban (ortodox zsidók) 800, a Rumbach Sebestyén utcaiban (a megelőző állapotot követző zsidók) is 600 körül van az ülőhelyek száma.

 

   A Dohány utcai zsinagóga a neológ zsidók otthona.  A neológ hitközségek megreformálták és megújították a vallási gyakorlatot. A templomokban orgonát használtak, a prédikáció nyelve a magyar volt. Öltözködési szokásaikban – különösen a városi neológok – a nem zsidó lakossághoz hasonultak. 

   Az ortodox vallási közösségek mereven ragaszkodtak az ősi templomi gyakorlathoz és a hagyományos zsidó életformához, az öltözködési és étkezési szabályokhoz.

   Akik pedig szervezetileg sem a neológiához, sem az ortodoxiához nem csatlakoztak, a „status quo ante”(azt megelőző állapot - latin) irányzatot alkották.

 

A szentély

 

   Akármelyik zsinagógáról is beszélünk, a név magyarra fordítva ugyanaz: a gyülekezés háza. Ennek megfelelően, a zsinagógában az imádkozás, a tóra tanulása és tanulmányozása történik.

   A templomon belül a vallásnak megfelelő szent hely a tórafüggöny mögött található, ahol a tórát őrzik, ez a frigyszekrény. A zsidó vallási szabályok szerint az asztal előtt, amelyre a tórát kiterítik, csak férfiak ülhetnek. A nők helye a karzaton van, esetleg ráccsal vagy függönnyel elkerített helyen.

       

STROKE Zsinagoga 069 videonyil

 

   A frigyszekrényt bársonyfüggöny és kárpit takarja, ezen héber szöveg és zsidó jelképek láthatók: menóra (hétágú lámpás), Dávid-csillag, kettős oszlop, oroszlán (Júda oroszlánja) és korona (a Tóra vagy a tudás koronája). A frigyszekrényhez, amely előtt mindig örökmécses ég, lépcsők vezetnek fel.

   A Dohány utcai zsinagógában mindehhez még a frigyszekrény fölötti kupola, gyönyörű lámpások, míves szószék, ülések és fémkorlátok is járulnak. Meg kell jegyezni, ha a zsinagógában volt is szószék, egyébként nem jellemző, akkor sem az imatér két oldalán helyezkedett el. Ebben a nagy térben ennek praktikus okai voltak.

 

Orgona a zsinagógában?

 

   A Dohány utcai Zsinagógában már a legelső felavatáskor orgona szólt. Ezt az orgonát a thüringiai Paulinzellben készítették, a Schulze és Fiai orgona üzemben, dr. Wöhler Gotthard tanár tervei szerint, 2 manuállal, 38 szóló változattal. Később átépítették. Azt, hogy a zsidó törvények ellenére mégis van orgona a zsinagógában, annak köszönhető, hogy egy ráccsal (kerítéssel) lehatárolták a szentély mögötti részt, s mivel így ez már nem a zsinagóga területe (elméletben), lehetségessé vált az orgona beépítése.

   Annak ellenére, hogy néhány dolog talán szokatlan az abszolút eredeti vallási elvekhez képest, ez egy zsidó zsinagóga, mely zsidó megrendelésre, és zsinagógának épült!

 

A közelmúlt és a jelenkor emlékei

 

   Különleges jelentőségű a zsinagóga udvarán található temető, zsidó szokás szerint ugyanis a temetőket nem helyezik zsinagógák mellé. A Wesselényi utcára néző temető azonban a második világháború körülményei közt, szükségből jött létre.

   Az eredeti tervek szerint egy vízmedence került volna a Dohány utcai zsinagóga, a Zsidó Múzeum és a Hősök temploma közti területre. Ez a füves terület a budapesti gettó 1944. november 18-i létrehozásával a gettó területére került.

 

 STROKE Zsinagoga 139  A gettó felszabadulásakor, 1945. január 18-án az utcákon több ezer temetetlen holttest feküdt, csak a Klauzál téren több, mint 3000 halott volt. A halottak közül 1140 név szerint ismert és 1170 ismeretlen mártírt a zsinagóga udvarán, 24 közös sírba temettek el. A Dohány utcai zsinagóga lett az egyetlen a világon, amelynek kertjében temető van.

   A közelmúltban kis parkkal egészítették ki a temetőt, melyben emlékmű őrzi a számtalan életet megmentő Raoul Wallenberg, Giorgio Perlasca és Per Anger nevét.

   A Hősök temploma ma már elválaszthatatlan része a Dohány utcai zsinagógának. Az árkádsor és a hétköznapi istentiszteletek céljára használt, 186 személyes, Vágó László által tervezett Hősök Temploma 1931-ben épült, s annak a 10 000 magyar zsidó katonának állít emléket, akik az első világháború harcmezőin dicsőséget szerezve hősi halált haltak.

 

*

   Kilencvenhat éves korában elhunyt Varga Imre, a 20. század egyik legjelentősebb magyar szobrásza, akinek alkotásai évtizedekre meghatározták a hazai köztereket.

   STROKE Zsinagoga 165

 

   Még a 80-as évek második felében kezdett dolgozni a zsinagóga kertjébe tervezett emlékművén, de csak 1990-ben készült el az Emanuel-emlékfa a Dohány utcai zsinagóga hátsó kertjében, ami az első kortárs szemléletű holokausztemlékmű volt Magyarországon, és mindmáig talán a legkedveltebb, leghíresebb. A krómacélból formált szomorúfűzfa ágain 30 ezer levél van, ezekre neveket véstek.

 

STROKE Zsinagoga 177

 

Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGY