AD-blacklist1

2019
nov.
23

Helyi múltunk nyomában

Írta: szerk

stroke helytori 8leadA Stroke-klub tagjaival 2019. novemberében a Kőbányai Helytörténeti Gyűjteményben tettünk látogatást, ahol Verbai Lajos, a gyűjtemény vezetője fogadta stroke klub tagjait, és a tőle megszokott lendülettel és lelkesedéssel igyekezett megismertetni minket Kőbánya történetével. Juhász Györgyi beszámolója.

 

 

 

Verbai Lajos először is magáról a gyűjteményről beszélt, és a helyről, ahol végül is méltó helyre kerültek az évtizedek alatt összegyűjtött emlékek.

   stroke helytori 17

 

   Ezután egy rövid vetítés keretében ismerkedhettünk meg ennek a területnek a történelmével, melynek legérdekesebb része az volt, hogy Rákos mezejének egy része a mostani Kőbányához tartozott, ahol a középkori Magyarországon országgyűléseket, rendi gyűléseket tartottak, de alkalmas volt katonai gyűlésekre, nagyobb lovas és társzekeres csoportok fogadására is.

 

   stroke helytori 3A következő termekben találkoztunk a szőlőtermesztés, a mangalica tenyésztés, a kőbányászat emlékeivel, megtudtuk, hogy ezeknek milyen nagy jelentősége volt Kőbánya fejlődésére, ahogy az iparosodás is; lásd konzervgyár, Orion, stb.

 

   Majd a polgárosodó Kőbányával ismerkedtünk – lehetett beöltözni, fotózkodni is – ezt többen ki is használták.

 

   A folyosón olyan híres emberek arcképcsarnokát láthattuk, akik valamilyen módon kötődtek Kőbányához (a teljesség igénye nélkül):

   Richter Gedeon, gyógyszerész, gyártulajdonos, a modern hazai gyógyszeripar kiemelkedő alakja, aki 1907-ben alapította meg a Richter Gedeon vegyészeti gyárat,

   Kisfaludi Strobl Zsigmond, a legtöbbet foglalkoztatott alkotóink közé tartozó szobrászművész és tanár, aki egykoron a kőbányai művésztelepen élt és alkotott.

   Wartha Vince, vegyészmérnök, akadémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, később alelnöke. Több szakterületen alkotott maradandót. Feleségével, Hugonnai Vilmával Kőbányát választották otthonuknak.

   Dr. Hugonnai Vilma grófnő, az első magyar orvosnő, aki Kőbányán kezdett el dolgozni,

   Feszl Frigyes többek között a Pest Vigadó épületének tervezője. Kőbányája és téglagyára volt. Műterme és pihenőhelye, később otthona a Kápolna u. 5-ben volt.

   Korányi Frigyes orvos, egyetemi tanár, a hazai tuberkulózis elleni harc vezető személyisége. A tüdőbetegek gyógyítására először Budakeszin, majd Kőbányán alapított intézményt.

   Lechner Ödön, a magyar szecessziós építészet nagyja. Édesapja téglagyáros, Pestre költözésük után leginkább a Maglódi úti téglagyár melletti villában laktak, később meg is örökölte a téglagyárat. Kőbányán két jelentős alkotása a Szt. László templom és a Szt. László Gimnázium épülete

   És még sokan mások – ahogy mondani szokták...

 

stroke helytori 43

   Ezután megtekintettük a Drasche gyár történetét bemutató időszaki kiállítást, ahol a gyár termékeinek széles körével ismerkedhettünk meg, az ipari, vegyészeti porcelánoktól, az étkészleteken és használati tárgyakon keresztül a dísztárgyakig.

 

   Látogatásunk végén megegyeztünk abban, hogy ezt a délutánt is hasznosan töltöttük, és – Verbai Lajosnak köszönhetően – sok új ismerettel gazdagodtunk.

   Elismeréssel kell szólni arról, és ennek különösen örültünk, hogy akadálymentes közlekedési lehetőségek voltak az épületben: lépcsőlift, mosdó; nagyszerű dolog, hogy gondoltak a kerekesszékesekre és mozgásukban más módon korlátozott látogatókra is.

 

fotó: Kálmán László

Juhász Györgyi tudósításához Kálmán László fotóit ITT tekinthetik meg.