AD-blacklist1

2018
dec.
27

Őszi séta szakrális háttérrel

Írta: Oszvald György

STROKE EV REFwalk 295leadA kőbányai Bajcsy-Zsilinszkí Kórház Stroke Betegszervezete több tagja az utolsó őszi sétáján az evangélikus és a református templomokat látogatta meg. Útközben a Torockó vendéglőbe is bekukkantottak.

 

 

 

Nem az első eset, de 2018-ban az utolsó alkalom volt, hogy Juhász Györgyi, a stroke klub fáradhatatlan szervezője egy rövid, de annál inkább tartalmas belvárosi sétára invitálta a rehabilitáció átesett vagy éppen az abban a fázisban lévő betegeket.

   Ezúttal az Kápolna utcai evangélikus és az Ihász utcai református templom volt a cél, s az is kézenfekvő volt, hogy a kis csapat bekukkantson Kőbánya egyik legkedveltebb éttermébe, a Torockó vendéglőbe.

 

Védett helyen vagyunk

 

   A kör alaprajzú, kívül belül érdekes és puritán szépségű templom előtt Benkóczy Péter lelkész fogadta a stroke-betegeket. Röviden ismertette a templom történetét, majd a belső térbe invitálta a vendégeket.

 

   STROKE EV REFwalk 9„Azért álltunk meg itt a bejárat előtt, mert mindannak, ami az utóbbi száz évben történt Kőbányán, annak a templomon, mind kívül, mind belül nyoma van.” – kezdte Benkóczy tiszteletes (a képen balról) az idegenvezetést.

   Ennek bizonyságra elmondta, és kérte is, ha majd egy kicsit távolabbról nézik meg a templomot, figyeljenek arra, hogy a torony teteje nem ugyanabból a téglasorból van felrakva, mint az alsó rész. „Ennek oka, hogy a második világháborúban egy ágyú lövedéke eltalálta, s a torony leomlott. Ezt a csonka tornyot csak 1989-ban, rendszerváltás idején sikerült helyreállítani.” – magyarázta.

   Hozzá tette, hogy az ajtó feletti részen és a kert felőli oldalon is láthatók még részben világháborús, részben ’56-os belövések nyomai.

   A betegek a padsorokban foglaltak helyet, s hallgatták Benkóczy Péter előadását az oltárról, a kör alaprajzról, s néhány egyéb érdekességről.

  

STROKE EV REFwalk 120

  

 „1931. október 4-én, Raffay Sándor, az akkori Bányai Egyházkerület püspöke adta át és szentelte fel a templomot.” – mondta és megosztotta azt az élményét, hogy egy korabeli fotó alapján tudja, a nagyapja ezeken a lépcsőkön állt a felszentelési ünnepen, s ez a csodálatos érzés kíséri őt az itt eddig eltöltött 11 év minden percében.

   A templom Frecska Mihály építőmester, az 1928. évben kiírt pályázaton nyertes tervei alapján készült, sőt, ő maga vezette az építést is. Arról pedig, hogy miért is kellett templom, azt lehetett megtudni, hogy a mintegy 1900 tájén mintegy 1400 evangélikus vallású ember élt. Manapság 1200 fő vallja magát evangélikusnak. A Kőbányai Evangélikus Egyházközség 1910 júniusában alakult meg, a híveket pedig Majba Vilmos hitoktató lelkész kutatta fel. Önálló templom híján először a Kápolna téri iskola tornatermében, majd a szomszédos református templomban tartottak istentiszteleteket, s ha semmi más, de önmagában már ez is indokolta a saját templomot. Ide tartozik még, hogy a Pesti Evangélikus Egyház, a mai Deák téri gyülekezet, elég nehezen lett volna Kőbányáról megközelíthető abban az időben. És az akkoriban alakuló Angyalföldi, Zuglói, Józsefvárosi, Ferencvárosi önálló gyülekezetek is ebbe az irányba mutattak.

 

   Különleges a hatszögletű szószék elhelyezése: szélen áll és nem középen (a hívek torpedózták meg az eredetitervek szerint középre tervezett szószéket azzal, hogy mindenhol így van, náluk legyen más), ellensúlyként pedig egy keresztelő medence szolgál. Az oltárkép is különleges, van Dyck Krisztus a kereszten című festményének 1941-ben készült másolata. Azt megelőzően csak a keret volt, s benne fekete alapon egy fehér kereszt. A képkeretet pedig Nizalowsky Czeslaw Wladimir készítette és adományozta a templomnak.

   A teret karzat szegélyezi, a bejárat felett egyszerű orgona szolgál. A kör alakú alaprajz és a karzat együttesen a védettség érzését kelti. Az épület 1933. óta helyi védettséget élvez.

 

Belvárosi színvonal, külvárosi árak

 

   Az evangélikus templomból a református felé vették az irányt a sztrókosok. A Torockó előtt Kozik József tulajdonos fogadta őket, s röviden ismertette a vendéglő történetét. Elmondta, 1985-ben került Kőbányára, átvette az üzemeltetést. Ars poeticája, hogy „gazda nélkül nincs üzlet”, s azóta is ebben a szellemben vezeti a vendéglőt.

   STROKE EV REFwalk 170„Mindig van valaki az üzletben, vagy én a vagy a fiam, s mind az árakban, mind a kínálatban igyekszünk alkalmazkodni a helyi igényekhez.” – fogalmazott. Ennek meg is van a hozadéka, mert Budapest egyik legjobb éttermeként jegyzi a szakma. A nagyterem 120 fő, a kicsi 30, míg a kerthelyiség 60-80 fő befogadására alkalmas. Az étterem család és kutyabarát, ezt éppen a kertben kialakított játszótér bizonyítja.

   Kozik József (a képen jobbról a negyedik) felidézte, hogy a Varnusz Xavér sokat járt ide ebédelni, s úgy foglalta össze véleményét a vendéglőről, hogy „belvárosi színvonal, külvárosi árak.”

   A református templomhoz vezető úton a csapat megállt egy gyönyörű épület portálja előtt. Ez a Gergely utca 8. szám, mely arról nevezetes, hogy itt élt Sorg Antal építész, Kőbánya leggazdagabb vállalkozója, és itt volt vállalkozásnak a központja is.

 

Test és lélek gondozása

 

   A református templom hatalmas belső tere – kétség kívül – lenyűgöző. A szószék felett gyönyörű orgona, a szószék és környezete, melynek kialakítása a Parlamentre hajazik, hiszen ugyanaz, Thék Endre cége készítette őket, erdélyi faragásokkal, nagyírásos hímzésű terítőkkel van díszítve. A templom hangulata békés, áhítatot sugárzó. Azt érezni, egyensúlyban vannak nagyméretű, robusztus fő elemek és az apró kiegészítők. Az ólomüvegek ablakok látszólag bonyolultak, mégis egyszerűek. Színeikben, mintájukban illeszkednek a templom általános harmóniájához.

 

   STROKE EV REFwalk 264Egy rövid bevezető után Szilágyi-Sándor András (a képen balra) lelkipásztor is erről az oldalról közelített.

   „1885-öt írunk, amikor dr. Beretzky Endre Kőbányára került, mint körorvos. Református lévén, nemcsak az emberek testi bajaival foglalkozott, de a lelkük gyógyítását is szem előtt tartotta. Összeírta, hány református van Kőbányán, több, mint 700 református lelket számlált, mert addig nem volt itt református gyülekezet. Ezért jutott arra a következtetésre, hogy ennyi embernek már szüksége van valamiféle imaházra, ahol dicsőíteni tudják Istent.” – vágott bele a templom történetének ismertetésébe Szilágyi-Sándor András.

   A történet természetesen a tényleges megépítés feltételeinek megteremtésével, majd magával az építéssel folytatódott. A feltételek között pedig alapvető volt, hogy elérje, legyen Kőbányán egy református lelkipásztor. Az akkori püspök a teológiai tanulmányait éppen akkor befejező Szabó Aladár lelkipásztort küldte a feladatra, s így került sor az első istentiszteletre a Füzér utca 17. sz. alatt élő Kovách József ácsmester házánál. A helyet egy fél év múlva kinőtték, átköltöztek Almási Balogh Albin rendőrkapitány félig kész házába, az Állomás utca 26. sz. alá, s egyúttal templomépitési bizottságot is alapítottak.

 

   REF 500 emlekmu 5171900 karácsonyára elkészült a ma is szolgáló templom. December 25-én, a szinte üres templomban tartották meg az első istentiszteletet. Bútorzata és a harangok 1905-ben készültek. Ekkor már 6000 református élt Kőbányán.

   Szilágyi-Sándor András szólt néhány érdekességről. Köztük az orgonáról. Kiderült, ezt eredetileg egy katolikus templomba szánták, azért is van rajta kereszt, ami a reformátusoknál nem szokás, de a pénz elfogyott, a református gyülekezet pedig megvásárolta. Eredetileg a szószékkel szemközti karzaton volt, de áttelepítették a jelenlegi helyére. Ennek okát sehol sem találta a lelkipásztor. Ugyancsak szokatlan ez a megoldás a református templomokban.

   Egy másik unikális dolog is szóba került, mert az egyik ólomüveg ablakot kereszt díszíti. Ez pedig azért van, mert az első harminc évben az evangélikus gyülekezettel közösen használták a templomot.

 

   Szilágyi-Sándor András a gyülekezet, a hitélet igazi fejlődésének alapjait Hatolkay Kázmér nevéhez, 1919-1948 közötti tevékenységéhez köti. Virágkorukat élték a különböző missziói szolgálatok: az ifjúsági munkában a cserkészet, a kulturális területen a két énekkar működése az egyházközségben. A 60 tagú nagykórus oratóriumokat is énekelt. A mozgékony, 20-25 tagú kiskórus istentiszteleteken működött közre. Az ő idejében lett önálló például a Rákosfalvi gyülekezet, a Százados úti gyülekezet, s ezekkel együtt 5 prédikálóhelyük volt.

   STROKE EV REFwalk 256

 

   A háborúban és 1956-ban szovjet tankok súlyos károkat okoztak a templomban. Ezeket 2004-re sikerült 15 évi munkával helyreállítani. Például az oromfalakat le kellett bontani és újra kellett építeni. 2013-ban felújították az ólomüveg ablakokat, s 2017-ben egy emlékművel gazdagodott a templom, a reformáció 500 éves jubileuma emlékére.

 

cikkünkhöz képgaléria tartozik - ITT 

fotó: 10kerkult.hu/OGY

 

Az oldal minden tartalma ingyenesen hozzáférhető, de előállításuk pénzbe kerül.

tamogatas