AD-blacklist1

2018
júl.
11

Belvárosi stroke-programok májusban

Írta: Oszvald György

Donizetti szept 026leadA Bajcsy-Zsilinszky Kórház Stroke Betegszervezet tagjai a már hagyománnyá vált, s a havi „menetrenden” bőven túlmutató kulturális sétát tettek a belvárosban, még május végén. A kínálatban a Belvárosi Főplébánia-templom és a Józsa Judit Galéria megtekintése szerepelt.

 

 

A Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom közös megtekintése szerkesztőségünknek – más rendezvénnyel való időpont ütközés miatt – kimaradt a délután programjából, de nem szeretnénk, ha az ezen az eseményen bármi ok miatt részt venni nem tudó klubtársak információ nélkül maradnának. Így a templom honlapján található bemutatkozás rövidített változatával, s néhány fotóval igyekszünk pótolni az élményt.

 

   pleb1„A Március 15-e téren, az Erzsébet-híd pesti hídfőjének északi oldalán álló tekintélyes kéttornyú templom közel kétezer év emlékeit őrzi. A mai tér alatt – eltekintve az őskor nyomaitól – a római uralom kiterjedt emléke, egy négyszögletes, 86x84 méter alapterületű tábor maradványai húzódnak.

 

   Ennek a IV. századi tábornak a déli falához közel, az egykori parancsnoki épület helyén épült fel az a háromhajós, keleti oldalán három félköríves apszissal (szentéllyel) zárt kéttornyú templom, amelyet részleteiben ma is láthatunk. Bár ezt a templomot a kutatás XII. századi alkotásnak határozta meg, bizonyos, hogy már Szt. István korában állt itt templom.

 

   Az épület több jelentős politikai esemény színhelye volt.
   – 1458. január 23-án itt tartották azt a királyválasztó gyűlést, amelyen elfogadták Hunyadi Mátyást Magyarország királyának, akit másnap, január 24-én a pesti nép a Duna jegén közfelkiáltással meg is választott.
   – 1490-ben a II. Ulászlót megválasztó gyűlést ugyancsak ebben a templomban tartották.

 

   Donizetti szept 023A templom és plébánia XIX. századi jeles eseményei:
   – Kossuth Lajos – bár ő maga evangélikus volt – ezen a plébánián kötött házasságot Meszlényi Teréziával.
   – 1856. május 25-én Adolf Kolping kölni pap tartott előadást a templomban. Ezzel kezdődött mozgalma Magyarországon.


   Donizetti szept 230– Liszt Ferenc 1858 és 1871 között gyakran szállt meg a templom melletti plébániaépületben. Hét évig ott is lakott. Templomunkban vezényelte a legtöbb alkalommal akár saját, akár más szerzők műveit.

 

   2010-ben feltárták és helyreállították a szentély keleti záródásának freskódíszét.
   2014-15 között újabb ásatás tisztázta a padlózat alatti római és középkori maradványokat. Ez után következhetett 2016-ban – a már korábban elvégzett külső homlokzati felújítás folytatásaként – a belsőtér helyreállítása.

   A padlószint alatt altemplom kialakítására került sor az ásatási eredmények bemutatásával.”

 

***

 

A Józsa Judit Galéria előtt csatlakoztunk a csoporthoz, s itt már együtt hallgattuk áhítattal a művésznő egyáltalán nem szokványos előadását. Minden szava a szeretetről, az elődök tiszteletéről szólt.

Stroke Jozsa 40

 

   A galériában alkalmi nézőtérnek berendezett teremrész fogadta a látogatókat. Józsa Judit elmondta, ez a tágas, emeleti kiállítótérrel is rendelkező galéria 4,5 éves, 2013 decemberében nyitotta meg a jelenlegi helyén. Korábban a Budai Vár Fortuna Udvarában működött elődje, a 2004-ben alapított, 11 négyzetméteres, Tiszta Forrás Galéria, melyet fizikailag „kinőtt”.

 

   A belvárosi, Kossuth Lajos utcai Józsa Judit Galériában látható a művésznő állandó kiállítása, s a hely egyben a Józsa Judit Művészeti Alapítványnak is otthona.

  

   Stroke Jozsa 84– A földszinti tér, ahol most is tartózkodunk, az időszakos kiállítások helyszíne, s jelenleg a bordó alapra felvitt gyönyörű fehér höveji csipkéknek biztosít bemutatkozási lehetőséget – mutatott körbe. (Hövej egy 330 fős parányi rábaközi település, Kapuvártól délre található -a szerk.) elmondta azt is, hogy a galéria kiállítási anyagával, egyéb programjaival összművészeti szinten gondolkodik, ami azt jelenti hogy nemcsak a saját kerámia szobrainak kiállítását, hanem a „magyar nemzeti örökség” ápolását, gondozását, bemutatását is szolgálja időszakos kiállításokkal.

 

   Az emeleti részen Józsa Judit állíndó kiállítása, a Magyar Nagyasszonyok sorozat egy része látható vitrinekben elhelyezve. – Tizennyolc éve kutatom a magyar nagyasszonyok sorsát, életét, s eddig hatvan nagyasszonyt mintáztam meg. A teles sorozatot azért nem lehet egyszerre bemutatni, mert ez olyan hatalmas anyag, hogy az ember képtelen mindet befogadni – indokolta állandó kiállításának szerkesztését a művésznő.

   A feldolgozott nagyasszonyok Emesével, az Árpád-ház ősanyjával – kinek fia Álmos vezér volt – indul, s egészen Tóth Ilonálig érkezik el. A nagyasszonyok között olyan kevéssé ismert személyek is találhatók, mint Bohusné Szögyény Antónia, a közadakozás nagyasszonya, kinek kezdeményezésére jött létre a vakok intézete, vagy az első gyerekkórház és az első lelencház.

 

Józsa Judit az életéről, származásáról is beszlélt.

 

   Stroke Jozsa 97„Édesszüleim, Józsa János és Julianna, Európa-szerte ismert, neves korondi keramikus népművészek harmadik gyermekeként, Székelyudvarhelyen születtem. Az elemit Korondon, a középiskolát Székelyudvarhelyen végeztem el.

   Érettségi után, okleveles egészségügyi szakdolgozóként, másfél évig az udvarhelyi kórházban dolgoztam. Szüleim műhelyében volt második iskolapadom. Első kisplasztikámat, egy keresztfára boruló öregasszonyt „Szeretet” címmel, 11 évesen mintáztam. 1994. augusztus 15-én áttelepültem Magyarországra. A Szent Margit Kórház szociális szervezőjeként dolgoztam. 1997-ben kaptam meg a magyar állampolgárságot. Ugyanekkor kezdtem el tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar művészettörténet szakán, amelyet 2002-ben dicsérettel fejeztem be.” (képünkön Józsa Judit)

 

   Ezután – eltekintve egy készülő kiállítás anyagától – néhány, az alkotói módszert és gondolkodást bemutató kisplasztikát fogott kézbe, s rajtuk mutatta be a lényeges elemeket. Külön felhívta a figyelmet a kirakatban is látható óriás kompozícióra.

 

   Stroke Jozsa 204– Ez a Magyar nyelv – anyanyelv szobra, létrejöttét Reményik Sándor: Halotti beszéd a hulló leveleknek űcím verse ihlette – mondta, már magyarázta is.

   – Úgy alkottam meg a lombozatot, hogy az egy mag formátum, s a közepébe egy áttört részt helyeztem. Az egész kompozíció kovácsoltvas, s adott helyeken kétszer égetett, antik aranymázzal kezelt kerámia betétek vannak. A lombozatban elhelyezett indás-kacsos, ősi mivoltunkat idéző formákban a legszebb magyar szavak olvashatók: édes otthon, dallamos lélek, ősi nemzet, kincses haza, gazdag örökség, tiszta forrás.

   A csúcs alatti bimbó a székely rovásírásban az egy Istent jelenti, s ha az Isten magyarnak teremtett, akkor kötelező őriznünk is a nyelvünket.

  A szobor lába alatt egy életfa van, melynek a tövénél, a gyökerei között A múzsák kertje című kiállítás legszebb darabjai vannak elhelyezve, s a múzsák táncolnak az életfa alatt. Wass Albertnek maga Erdély volt a múzsája, míg a másik oldalon Tamási Áron, kinek szintén nem a szép hölgyek voltak ihletői, hanem a székelység. Jelképként egy székelykapu, édesapám kapuja áll ott. Ezzel egyben emléket is állítok neki.

   Továbbá a gyökerek között cserépkorongok találhatók, 90 darab, melyekre olyan magyar emberek nevét írtam, akik nagyon sokat tettek a magyar nyelvért.

 

   Stroke Jozsa 127Nagyon jól rímelt erre a csodálatos műismertetésre, a tiszta forrásra az a kisplasztika, mely édesapját ábrázolja székely gúnyában, kezében egy szép, a tiszta forrást megidéző korondi korsóval. Itt megjegyezte, hogy a „tiszta forrás”, mint szimbólum, végig kíséri művészetét, s az első kiállítását színes népi életképeket ábrázoló szobrokból rendezte.

 

   A rendhagyó tárlatlátogatás a galéria megtekintésével, s emléktárgyak vásárlásával zárult.

 

Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGy

 

Álljon mellénk, támogassa a szerkesztőség munkáját, hogy fejlődni tudjunk, hogy színesebbek lehessenek cikkeink! A részletekért kattintson a képre!

tamogato tabla 400px