2018
jan.
15

Visszatekintő

Írta: szerk

012leadÉrdekes felállás, amikor nem egy egyesület alelnöke mutat be egy tagot, hanem ő kerül porondra. Tavaly, az év végén így történt Oszvald György, a KÍKE alelnökével, fotótárlata kapcsán az Újhegyi Közösségi Házban.

 

 

 

1952-ben született Salgótarjánban, iskoláit is ott végezte. 1980-ban rendszerszervező üzemmérnöki diplomát szerzett. Először a Síküveggyár szervezési osztályán, majd az akkori Ingatlankezelőnél vállalati szervező lett. Településgazdálkodási szakmérnök oklevelét 1990-ben kapta.

 

 

   038bÚjságírói tanulmányait a Komlósi Újságíró Stúdióban kezdte, 2002-ben felsőfokú újságíróként diplomázott.
   Az irodalom és zene szeretete a gimnáziumi évekre vezethető vissza. Első írásai a Nógrád megyei lapokban jelentek meg (1979-80) néptánc és népzenei együttesek turnéiról. Később divattal, a társasági élettel kapcsolatos témákra építve lapot alapított, és két évig havi gyakorisággal divatmagazint szerkesztett a Salgótarjáni Városi Televízióban. Ezt követte a Rajongó, egy popzenei magazin 2004-ig.
   2002-től a Magyar Röplabda Szövetség hivatalos lapjának is szerkesztője. 2004-ben megjelentette – saját kiadásban és szerkesztésben – a volley-röplabda magazin című havi szaklapot nyolc évfolyamon át. Közben dolgozott a terasz.hu internetes portálnál, két évig írt a Helyi téma X. és III. kerületi mutációjában, s 2011 májusáig újságírója volt a Kőbányai Híreknek.


   A 10kerkult.hu - Kőbányai Közéleti és Kulturális Portált 2011. szeptemberében indította el egy újságíró kollégájával.
   1999 óta budapesti lakos, 2001 végén költözött Kőbányára. Hamar bekapcsolódott az itteni irodalmi, művészeti életbe. Ismeretséget kötött a kőbányai írókkal, akik 2015-ben a Kőbányai Írók Költők Egyesülete alelnöki posztjára választották.

 

   Oszvald György nem csak az írás, a fotózás szerelmese is, mint sok más újságíró. Kedvenc fotóit tekinthették meg az érdeklődők az Újhegyi Közösségi Házban. Fotózási szenvedélyéről Kanizsa József kérdezte.


   001aMit kell érteni az alatt, hogy „nem vagyok hivatásos fotós, egy újságíró vagyok, aki cikkei illusztrálásával éli ki fotózási hobbiját”?
   – A hivatásos fotós szerintem az, aki tanulta ezt a mersterséget. Az elmúlt 20-25 évben temérdek képet lőttem, lényegében tanultam, s igyekeztem nem játszani a művészt. De azt sem tagadom le, izgatott, milyen érzés, amikor kiállításra kell képeket előkészíteni.


   Kanizsa józsef itt felolvasott egy önvallomást, mely egy korábbi kiállítás bemutatkoztása volt. Ebben szerepeltek a különféle témák, események, a színháztól, a modellfotókig, a röplabdától a közéletig.


   – Voltál már vendégem korábban, s megfigyeltem, a legnagyobb érdeklődést a sport, a röplabdás képeid váltották ki. Mi ennek a titka? Mi kellet ehhez? Egy jó gép vagy valamilyen belső ráérzés?

   019a– Hadd kedjem azzal, nem a gép a döntő! A rüplabdáról beszélek most, de minden témára értelmezhető és vonatkozik, amit mondok. A sportágat kell ismerni, hogy tudjam, mi történik majd a következő másodpercben, s arra tudjak koncentrálni. Már a mozgásból lehet látni, mire készül a támadó játékos, milyen típusú ütésre készül, mit vár a feladótól? Az ő mozgásával kell együtt élni. Ha ez megvan, talán sikerül egy jó képet lőni. Itt is látható egy, amit céltudatosan fotóztam: a sikeres támadás utáni öröm. Dambendzet Nathalie-t ezrszer is fotóztam, 90%-ban nem felém fordult, s a maradék 10%-ból 2-3 jó kép született, ezek közül a nekem legjobban tetszőt állítottam most ki. Natit jól ismertem), tudtam, hogyan fog reagálni, csak ki kellett várni a pillanatot. Ha ez bejött, akkor mondhattam el, hogy sikerült a sport mögött az embert láttatni.


   natiEhhez kell az a művészi belső, amiről beszéltem...
   – Ha művészi, ám legyen. Néhai Varnusz Xavérra hivatkoznék, aki kicsit ebbe az irányba lökdösött és azt javasolta, hogy ne csak a pillanatot akarjam elkapni. Érezzek együtt a szereplővel, bújjak a bőrébe, s akkor az ő valósága bennem is ott lesz. Csak ezt a tanácsot igyekeztem, megfogadni, megfotózni.


   – Sokszor említetted, az embert akarod láttatni, Mit jelent ez számodra?
   – Egy nehéz feladatot. Az embert a mozdulatai, a mimkája, a meglepődése, a gesztusai jellemzik. A kérdések hatására – bárki is a kérdező – előjönnek az érzelmek, szeretet, utálat, harag, unalom, kedvesség, a szikrázó szem vagy éppen egy lágy mosoly. No, ezeket igyekszem elkapni, s tanulni ezeken keresztül, hol az én helyem a világban, milyen vele a viszonyom? (balra: Dambendzet Nathalie)


   Oszvald György Kőbánya iránti elhivatottsága, segítőkészsége, embersége Tagadhatatlan. Lelkesedése maradjon még sokáig töretlen!



   Az Újhegyi Közösségi Házban egy másik program is zajlott: A 10 élves jubileumát ünneplő Kőbányai Írók, Költők Egyesülete kapott meghívást Kanizsa József író, költőtől, a már hagyományos Irodalmi-művészeti sorozat irodalmi résztvevőjeként. Ebben a részben az Egyesület tíz évéről a jelenlegi tagok adtak egy átfogó képet. A kezdetektől válogattak a versek és prózai írások közül.
Az irodalmi rész közreműködői voltak: Farkas Viola, Oszvald György, G. Szabó Árpád, Kanizsa József.

016a

  balról: Kanizsa József, Ari Fabbro, Farkas Viola, Oszvald György, G. Szabó Árpád

 

szöveg, kép: Ari Fabbro, KÍKE tag