Dohányzás? Megállóban? Hát?

Az év eleje óta tilos a dohányzás a budapesti BKV-megállókban, a közterület-felügyelet szerint emberek nagy része elfogadta, megszokta a tilalmat. Az élelmesebbek, jó magyar szokás szerint, gyorsan megtalálták a kiskaput: méterekre állnak a megállótól, így fel sem merülhet, hogy ők ott szívják a cigarettát.

Ez év februárjától hatályos az a fővárosi rendelet, amely rögzítette, hogy a BKV-megállókban tilos a dohányzás. Ha pontosak akarunk lenni, akkor az előírás a következőképpen szól. „A dohányzási tilalom a tömegközlekedési eszközök megállóira vonatkozik, amely vagy jól láthatóan elkülönített terület (járdasziget, korlát), vagy ha egyéb jelzésekből nem lehet következtetni a megállóhely határaira, azon minden esetben 2 méter szélességű, az autóbusz, trolibusz csuklós jármű esetében 18 méter hosszú, egyéb jármű esetén  12 méter hosszú, kettős megálló esetén pedig 36 méter hosszú területet kell érteni. Villamosoknál és a HÉV járműveinél is a 2 méter szélesség megtartása esetén az előbbinél 35 méter hosszú, az utóbbinál 120 méter hosszú területet kell érteni. A dohányzási tilalom vonatkozik a megállóhelyeknél létesített utasváró-helyekre is.” Szankcióként a közterület-felügyelő 3 ezertől 20 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot, a szabálysértési hatóság 50 ezer forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki. A feljelentések esetében az ügy a lakhely szerinti önkormányzat szabálysértési hatóságához kerül.

Mint jogalkalmazótól, a Fővárosi Közterület-felügyelettől (FKF) érdeklődtünk, hogy a bevezetés óta eltelt bő fél év alatt mit mutat a gyakorlat: a járműre várók betartják-e – az egyébként a jelzőtáblán piktogrammal külön is jelzett – tilalmat, vagy nem foglalkoznak vele?
„2011. február 6-tól kezdődött a harminc napos türelmi idő, amely alatt felhívtuk a figyelmet az új rendeletre, ezt követően élünk a bírságolás lehetőségével. Felügyelőink 971 esetben felszólítást, figyelmeztetést alkalmaztak, 7 esetben 3-5 ezer forintos helyszíni bírságot szabtak ki, 6 esetben feljelentést tettek – utalt az FKF PR- és sajtóosztályának válasza arra, hogy bizony érvényt szereztek az előírásoknak. – Általánosságban elmondható, hogy a türelmi idő lejárta után sem jellemző a büntetés. A közterület-felügyelők elsődleges célja a jogkövető magatartásra történő felhívás, mint ahogyan a játszóterek és aluljárók esetében is történt. Említésre méltó, hogy maguk a megállóban várakozó utasok is rászóltak a dohányzókra, figyelmeztették őket a tilalomra. Az a tapasztalatunk, hogy az emberek nagy része elfogadta, megszokta a dohányzási tilalmat az aluljárókban és a megállókban is.”

Lapunk is megnézte, mi a helyzet Kőbányán ezen a fronton. Mi olyan szituációt nem láttunk, amikor közterület-felügyelő figyelmeztetett vagy büntetett volna várakozót a dohányzásért – igaz, ez nem az egyenruhás személy(ek) hibája, feltehetően mi voltunk rosszkor, rossz helyen. Ellenben láttunk – többször is – olyat, hogy valaki a megállóban, a piktogramos jelzőtábla mellett vígan cigarettázott, fittyet hányva az előírásra. Az okosabb pedig megtalálta a kiskaput: a megállótól méterekre állva – mintha nem is a buszt figyelné – szívta a dohányt, majd elnyomta a kukán a csikket, és fellépett a megérkező kék négykerekűre.
Konklúzió? Távol áll tőlünk, hogy minősítsük a rendelkezést, ám úgy gondoljuk, egy, a gyerekkortól kezdődő dohányzás-ellenes felvilágosításnak és kampánynak sokkal több haszna van…