AD-blacklist1

2015
júl.
06

Szabadság tér = katyvasz tér

szabadsag ter messze origo.huEgy fideszes politikus javaslatára kormánypénzből Gulág-emlékművet emelhetnek a Szabadság téren - írja a Napi Gazdaság hétfői száma. A tér amúgy egy nagy káosz a sok, egymástól eltérő szoborral, emlékhellyel.

 

 

 


Emlékművet állítana a szovjet megszállás áldozatainak a budapesti Szabadság téren a Menczer Erzsébet fideszes politikus vezette Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szórakész) – olvasható a Napi Gazdaság hétfői számában.
Menczer a Gulág-emlékév kapcsán létrejött emlékbizottság tagjaként kezdeményezte az emlékmű felállítását, a több mint 800 ezer áldozat előtti tisztelgés jegyében. A bizottság elnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, de képviselteti magát a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Terror Háza Múzeum és a Veritas Történetkutató Intézet is.


A Szabadság téren amúgy a következő szobrok, emlékművek vannak:
Széchenyi István emlékszobor, Pataki Béla, 1991
Virulj díszkút, Telcs Ede, 1930
Magyar Atlétikai Emlékmű, dombormű: Várhelyi György, talapzat: Dobos László, 2000
Újépület emlékmű, Dózsa Farkas András, 1934
Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok szobra, Ligeti Miklós,1936
Carl Lutz emlékmű, Szabó Tamás, 2006
Szovjet hősi emlékmű, Antal Károly, 1946
Ronald Reagan amerikai elnök szobra, Máté István, 2011
A német megszállás áldozatainak emlékműve, Párkányi Raab Péter, 2014


A tér jellegét a 19. században az Újépület (németül Neugebäude) határozta meg. A magyar Bastille néven is emlegetett épületet Isidore Canevale bécsi építész tervezte, s a felvilágosodás építészeti stílusának ritka hazai példája volt. Az építkezés 1786-ban kezdődött meg, az építés vezetésével Hild Jánost, az ismert hazai klasszicista építész Hild József apját bízták meg. A négyzet alakú épület sarkaihoz pavilonok csatlakoztak, melyeket kerítés kötött össze. A hármas számú pavilont 1789-ben már használták, az épület 1793-96 között fogságba esett francia tiszteknek szolgált börtönként. Később tüzérlaktanya, majd katonai akadémiaként működött az Újépület. Az 1848–49-es szabadságharc után az Újépület újra börtön lett, ahol a szabadságharc résztvevői raboskodtak. Itt végezték ki Batthyány Lajost, Magyarország első, felelős miniszterelnökét. A kiegyezés után felvetődött, hogy nyomda vagy árvaház legyen az épületből. Hatalmas udvarán atlétikai versenyt is rendeztek. 1897-ben az Újépületet elbontották, helyére Palóczy Antal tervei alapján létesült a tér.


Jelenleg tehát mindenre emlékeznek a téren, csak a '48-as időkre nem. Igazából a Szabadság tér, pláne ha a Gulág-emlékmű is odakerül, egy katyvasz tér.

 

(fotó: Origo)